желчь (želčʹ)

Kiejtés

  • IPA: [ʐɛɫt͡ɕ]

Főnév

желчь (želčʹnn élett (birtokos же́лчи, megszámlálhatatlan)

  1. epe

Etimológia

Az óorosz зълчь (zŭlčĭ) szóból ← ősszláv *zьlčь, ← ős-balti-szláv *źulʔ-, ← ősindoeurópai *ǵʰlh₃-


Ragozás