желчь
желчь (želčʹ)
Kiejtés
- IPA: [ʐɛɫt͡ɕ]
Főnév
желчь • (želčʹ) nn élett (birtokos же́лчи, megszámlálhatatlan)
Etimológia
Az óorosz зълчь (zŭlčĭ) szóból ← ősszláv *zьlčь, ← ős-balti-szláv *źulʔ-, ← ősindoeurópai *ǵʰlh₃-
желчь (želčʹ)
желчь • (želčʹ) nn élett (birtokos же́лчи, megszámlálhatatlan)
Az óorosz зълчь (zŭlčĭ) szóból ← ősszláv *zьlčь, ← ős-balti-szláv *źulʔ-, ← ősindoeurópai *ǵʰlh₃-