звон
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | зво́н | зво́ны |
| birtokos | зво́на | зво́нов |
| részes | зво́ну | зво́нам |
| tárgyeset | зво́н | зво́ны |
| eszközh. | зво́ном | зво́нами |
| elöljárós | зво́не | зво́нах |
| partitivus | зво́ну |
Kiejtés
- IPA: [zvon]
Főnév
звон • (zvon) hn
- hangzás, csengés
- csörömpölés, csörgés
- вечерний звон ― večernij zvon ― esti harangszó
- звон стаканов ― zvon stakanov ― pohárcsengés
- малиновый звон ― malinovyj zvon ― lágy, zsongító harangszó
- звон в ушах ― zvon v ušax ― fülcsengés
Lásd még
- звонарь (zvonarʹ)
- звони́ть (zvonítʹ)
- зво́нкий (zvónkij)
- звонница (zvonnica)
- звонок (zvonok)
- перезвон (perezvon)
- трезвон (trezvon)