знак (znak)

Kiejtés

  • IPA: [znak]

Főnév

знак (znakhn élett (birtokos зна́ка, alanyeset tsz. зна́ки, birtokos tsz. зна́ков)

  1. jel, jelzés

Etimológia

Tkp. znak.

  1. денежный знакdenežnyj znakpénzjegy
    в знак (чего)v znak (čevo)[elöljárószóként] (vmnek) jeléül
    водяной знакvodjanoj znakvízjel
    вопросительный знакvoprositelʹnyj znakkérdőjel
    восклицательный знакvosklicatelʹnyj znakfelkiáltójel
    дорожный знакdorožnyj znakútjelzés
    знак равенстваznak ravenstva(matematika) egyenlőségjel
    знак различияznak različijarangjelzés
    знаки вниманияznaki vnimanijaa figyelem jelei/megnyilvánulásai
    знаки зодиакаznaki zodiakacsill az állatöv jegyei
    знаки отличияznaki otličijakat kitüntetés
    знаки препинанияznaki prepinanijaírásjelek
    молчание — знак согласияmolčanije — znak soglasijahallgatás — beleegyezés
    опознавательный знакopoznavatelʹnyj znakismertetőjel
    печатный знакpečatnyj znaknyomdai „n”
    под знаком (чего)pod znakom (čevo)[elöljárószóként] (vmnek) a jegyében
    подать знакpodatʹ znakjelt ad
    сделать знак головойsdelatʹ znak golovojfejével jelt ad
    условный знакuslovnyj znakegyezményes jel
    фабричный знакfabričnyj znakgyári jel/védjegy

Lásd még

знак

  1. Lásd: znak