зуб
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | зу́б | зу́бы |
| birtokos | зу́ба | зубо́в |
| részes | зу́бу | зуба́м |
| tárgyeset | зу́б | зу́бы |
| eszközh. | зу́бом | зуба́ми |
| elöljárós | зу́бе | зуба́х |
зуб (zub)
Kiejtés
- IPA: [zup]
Főnév
зуб • (zub) hn élett (birtokos зу́ба, alanyeset tsz. зу́бы vagy зу́бья*, birtokos tsz. зубо́в vagy зу́бьев*) (* Technical.)
- (biológia, anatómia) fog
- вставные зубы ― vstavnyje zuby ― műfogak
- коренные зубы ― korennyje zuby ― zápfogak
- молочные зубы ― moločnyje zuby ― tejfogak
- скалить зубы ― skalitʹ zuby ― fogát vicsorítja/vicsorgatja
- скрежетать зубами ― skrežetatʹ zubami ― fogát csikorgatja
- вооружённый до зубов ― vooružónnyj do zubov ― állig felfegyverzett [tkp. a fogáig felfegyverzett]
- на один зуб ― na odin zub ― fél fogára sem elég/elegendő [pl. étel]
- на этом можно зубы сломать ― na etom možno zuby slomatʹ ― ebbe beletörik a foga az embernek
- не по зубам (кому) ― ne po zubam (komu) ― túl kemény dió/feladat (vk számára)
- это у меня в зубах навязло ― eto u menja v zubax navjazlo ― elegem van belőle; torkig vagyok vele [tkp. már beleragadt a fogaim közé]
- у него зуб на зуб не попадает ― u nevo zub na zub ne popadajet ― vacog(nak) a foga(i)
- говорить v. цедить сквозь зубы ― govoritʹ v. ceditʹ skvozʹ zuby ― foga közt szűri a szót
- держать язык за зубами ― deržatʹ jazyk za zubami ― befogja a száját [tkp. a fogai mögött tartja a nyelvét]
- иметь зуб (на/против кого) ― imetʹ zub (na/protiv kovo) ― neheztel (vkre)
- показать зубы ― pokazatʹ zuby ― kimutatja a foga fehérét
- положить зубы на полку ― položitʹ zuby na polku ― felkopik az álla; koplal; összébb húzza a nadrágszíjat [tkp. fogát a polcra teszi]
- зубами держаться v. ухватиться (за что) ― zubami deržatʹsja v. uxvatitʹsja (za što) ― kézzel-lábbal kapaszkodik (vmbe)
Lásd még
зуб
- Lásd: zub