каламбур (kalambur)

Kiejtés

  • IPA: [kəɫəmbʊr]

Főnév

каламбу́р (kalambúrhn élett (birtokos каламбу́ра, alanyeset tsz. каламбу́ры, birtokos tsz. каламбу́ров)

  1. szójáték

Etimológia

Francia eredetű szó (calembour).

eset e.sz. t.sz.
alanyeset каламбу́р каламбу́ры
birtokos каламбу́ра каламбу́ров
részes каламбу́ру каламбу́рам
tárgyeset каламбу́р каламбу́ры
eszközh. каламбу́ром каламбу́рами
elöljárós каламбу́ре каламбу́рах