eset e.sz. t.sz.
alanyeset ка́мень ка́мни
birtokos ка́мня камне́й
részes ка́мню камня́м
tárgyeset ка́мень ка́мни
eszközh. ка́мнем камня́ми
elöljárós ка́мне камня́х

камень (kamenʹ)

Kiejtés

  • IPA: [kəmʲɪnʲ]

Főnév

ка́мень (kámenʹhn élett (birtokos ка́мня, alanyeset tsz. ка́мни vagy каме́нья**, birtokos tsz. камне́й vagy ка́мней* vagy каме́ньев**) (* költői.) (** elavult.)

  1. драгоценный каменьdragocennyj kamenʹdrágakő
    желчные камниželčnyje kamniorv epekő
    краеугольный камень (чего-л.)krajeugolʹnyj kamenʹ (čego-l.)alapja v. sarkalatos pontja (vmnek)
    могильный каменьmogilʹnyj kamenʹsírkő
    подводный каменьpodvodnyj kamenʹ(víz alatti) sziklazátony/szirt
    точильный каменьtočilʹnyj kamenʹfenőkő, köszörűkő
    бросить (в кого) камнемbrositʹ (v kovo) kamnemátv is kővel megdob (vkt); átv követ vet (vkre)
    падать камнемpadatʹ kamnemkőként zuhan alá v. hull le
    у меня камень лежит на сердцеu menja kamenʹ ležit na serdcenagy kő nyomja a szívemet
    у меня камень с души свалилсяu menja kamenʹ s duši svalilsjanagy kő esett le a szívemről
    камня на камне не оставитьkamnja na kamne ne ostavitʹföldig lerombol (vmt) [tkp. követ kövön nem hagy]

Lásd még