качка
Kiejtés
- IPA: [kət͡ɕkə]
Főnév
качка • (kačka) nn
- ingás, himbálódzás, dülöngélés
eset | e.sz. | t.sz. |
---|---|---|
alanyeset | ка́чка | ка́чки |
birtokos | ка́чки | ка́чек |
részes | ка́чке | ка́чкам |
tárgyeset | ка́чку | ка́чки |
eszközh. | ка́чкой ка́чкою |
ка́чками |
elöljárós | ка́чке | ка́чках |
- боковая качка
- dülöngélés, imbolygás
- килевая качка
- bukdácsolás