коваль (kovalʹ)

Kiejtés

  • IPA: [kəvəlʲ]

Főnév

кова́ль (koválʹhn élő (birtokos коваля́, alanyeset tsz. ковали́, birtokos tsz. ковале́й, nőnemű ковали́ха)

  1. (regionális, bizalmas) kovács
    Szinonima: кузне́ц hn (kuznéc)

Kiejtés

  • IPA: [kɔʋɐlʲ]

Főnév

кова́ль (koválʹhn szem (birtokos коваля́, alanyeset tsz. ковалі́, birtokos tsz. ковалі́в, related adjective кова́льський)

  1. kovács

Etimológia

Az ősszláv *kovàľь szóból.