кол
Kiejtés
- IPA: [koɫ]
Főnév
кол • (kol) hn
- сажать на кол
- karóba húz
- у него ни кола ни двора
- nincstelen ember; semmije sincs
- ему хоть кол на голове теши
- nagyon makacs ember
eset | e.sz. | t.sz. |
---|---|---|
alanyeset | кол | ко́лья△ |
birtokos | кола́ | ко́льев△ |
részes | колу́ | ко́льям△ |
tárgyeset | кол | ко́лья△ |
eszközh. | коло́м | ко́льями△ |
elöljárós | коле́ | ко́льях△ |
helyhat. | (на) колу́ |