Kiejtés

  • IPA: [koɫ]

Főnév

кол (kolhn

  1. karó
сажать на кол
karóba húz
у него ни кола ни двора
nincstelen ember; semmije sincs
ему хоть кол на голове теши
nagyon makacs ember
eset e.sz. t.sz.
alanyeset кол ко́лья
birtokos кола́ ко́льев
részes колу́ ко́льям
tárgyeset кол ко́лья
eszközh. коло́м ко́льями
elöljárós коле́ ко́льях
helyhat. (на) колу́