кошка
кошка (kóška)
Kiejtés
- IPA: [ˈkoʂka]
Főnév
кошка nn
кошка • (kóška)
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | ко́шка | ко́шки |
| birtokos | ко́шки | ко́шек |
| részes | ко́шке | ко́шкам |
| tárgyeset | ко́шку | ко́шек |
| eszközh. | ко́шкой ко́шкою |
ко́шками |
| elöljárós | ко́шке | ко́шках |
кошка (koška)
Kiejtés
- IPA: [kəʂkə]
Főnév
ко́шка • (kóška) nn élő (birtokos ко́шки, alanyeset tsz. ко́шки, birtokos tsz. ко́шек)
- как угорелая кошка
- őrjöngve, kapkodva
- жить как кошка с собакой
- kutya-macska barátságban élnek
- играть в кошки-мышки
- macska-egér játékot játszik, fogócskázik
- знает кошка, чьё мясо съела
- tudja, hogy ludas a dologban