ладить
| jelen | múlt | felsz. | |
|---|---|---|---|
| я | ла́жу | ла́дил ла́дила |
|
| ты | ла́дишь | ла́дил ла́дила |
ла́дь |
| он она оно |
ла́дит | ла́дил ла́дила ла́дило |
|
| мы | ла́дим | ла́дили | |
| вы | ла́дите | ла́дили | ла́дьте |
| они | ла́дят | ла́дили | |
| akt. part. jelen | ла́дящий | ||
| akt. part. múlt | ла́дивший | ||
| gerundium jelen | ла́дя | ||
| gerundium múlt | ла́див, ла́дивши | ||
| jövő | буду/будешь… ла́дить | ||
ладить (laditʹ)
Kiejtés
- IPA: [ɫədʲɪtʲ]
Ige
ладить
- (с кем/чем) (vkvel/vmvel) megfér, összefér, békességben él
- zene, nyelvjárási (fel)hangol [hangszert]
- (nyelvjárási) használatra kész állapotba hoz; előkészít
- biz hajtogat, ismétel
- ладить одно и то же ― laditʹ odno i to že ― mindig ugyanazt hajtogatja; ugyanazt a nótát fújja
- он со всеми ладит ― on so vsemi ladit ― mindenkivel jó viszonyban van
- они не ладят (между собой) ― oni ne ladjat (meždu soboj) ― nincsenek jóban (egymással)