лишать
| jelen | múlt | felsz. | |
|---|---|---|---|
| я | лиша́ю | лиша́л лиша́ла |
|
| ты | лиша́ешь | лиша́л лиша́ла |
лиша́й |
| он она оно |
лиша́ет | лиша́л лиша́ла лиша́ло |
|
| мы | лиша́ем | лиша́ли | |
| вы | лиша́ете | лиша́ли | лиша́йте |
| они | лиша́ют | лиша́ли | |
| akt. part. jelen | лиша́ющий | ||
| akt. part. múlt | лиша́вший | ||
| gerundium jelen | лиша́я | ||
| gerundium múlt | лиша́в, лиша́вши | ||
| passz. part. jelen | лиша́емый | ||
| passz. part. múlt | — | ||
| jövő | буду/будешь… лиша́ть | ||
Orosz
лишать (lišatʹ)
Kiejtés
- IPA: [lʲɪʂətʲ]
Ige
лиша́ть • (lišátʹ) foly (befejezett лиши́ть)
- (кого/что чего) megfoszt (vkt/vmt vmtől)
- лишать прав (кого) ― lišatʹ prav (kovo) ― (vkt) megfoszt jogaitól
- лишать (кого) возможности защищаться ― lišatʹ (kovo) vozmožnosti zaščiščatʹsja ― megfoszt (vkt) a védekezés lehetőségétől
- лишать наследства (кого) ― lišatʹ nasledstva (kovo) ― kitagad (vkt) az örökségből
- лишать крова (кого) ― lišatʹ krova (kovo) ― hajléktalanná tesz (vkt)
- лишать себя (чего) ― lišatʹ sebja (čevo) ― megfosztja magát (vmtől)
- мы лишаем себя большого удовольствия ― my lišajem sebja bolʹšovo udovolʹstvija ― nagy élvezetről mondunk le; nagy gyönyörűségtől fosztjuk meg magunkat
- лишать слова (кого) ― lišatʹ slova (kovo) ― megvonja a szót (vktől)