eset e.sz. t.sz.
alanyeset назначе́ние назначе́ния
birtokos назначе́ния назначе́ний
részes назначе́нию назначе́ниям
tárgyeset назначе́ние назначе́ния
eszközh. назначе́нием назначе́ниями
elöljárós назначе́нии назначе́ниях

назначение (naznačenije)

Kiejtés

  • IPA: [nəznət͡ɕɪnʲɪje]

Főnév

назначе́ние (naznačénijesn élett (birtokos назначе́ния, alanyeset tsz. назначе́ния, birtokos tsz. назначе́ний)

  1. kitűzés, kijelölés; megállapítás; meghatározás
  2. [vmlyen tisztségre, állásba] kinevezés, beosztás
  3. [orvosi] előírás, rendelés
  4. rendeltetés
    для особого назначенияdlja osobovo naznačenijakülönleges rendeltetésű
    использовать по назначениюispolʹzovatʹ po naznačenijurendeltetésének megfelelően használ fel
    место назначенияmesto naznačenijarendeltetési hely
    назначени ценnaznačeni cengazd ármegállapítás, árképzés
    назначени цен по предельным издержкамnaznačeni cen po predelʹnym izderžkamgazd határköltségen alapuló árképzés
    получить назначениеpolučitʹ naznačenijekinevezést kap; kinevezik

Lásd még