eset e.sz. t.sz.
alanyeset нали́чие нали́чия
birtokos нали́чия нали́чий
részes нали́чию нали́чиям
tárgyeset нали́чие нали́чия
eszközh. нали́чием нали́чиями
elöljárós нали́чии нали́чиях

наличие (naličije)

Kiejtés

  • IPA: [nəlʲɪt͡ɕɪje]

Főnév

наличие (naličije) sn

  1. jelenlét; meglét
  2. állomány, készlet
    быть/иметься v. оказаться в наличииbytʹ/imetʹsja v. okazatʹsja v naličii(jelen) van; rendelkezésre áll
    наличие заказаnaličije zakazarendelésállomány
    наличие кворумаnaličije kvorumahatározatképesség
    наличие товаров на складеnaličije tovarov na skladeraktárállomány
    при наличии (чего-л.)pri naličii (čego-l.)(vmnek) a jelenléténél; (vmnek) a meglétekor; ha (vm) megvan

Lásd még