облик (oblik)

Kiejtés

  • IPA: [ɐblʲɪk]

Főnév

о́блик (óblikhn élett (birtokos о́блика, alanyeset tsz. о́блики, birtokos tsz. о́бликов)

  1. arculat, külső; külalak; kép
  2. lelki alkat; lelkület, jellem
принять облик (кого-л.)
felölti a képét (vknek)
моральный облик
erkölcsi arculat; jellem
eset e.sz. t.sz.
alanyeset о́блик о́блики
birtokos о́блика о́бликов
részes о́блику о́бликам
tárgyeset о́блик о́блики
eszközh. о́бликом о́бликами
elöljárós о́блике о́бликах

облик

  1. Lásd: oblik