острота
Kiejtés
- IPA: [ɐstrətə]
Főnév
острота • (ostrota) nn
- szellemesség, elmésség, élc
- злая острота ― zlaja ostrota ― csípős/gúnyos megjegyzés
- удачная острота ― udačnaja ostrota ― találó tréfa
- отпускать остроты ― otpuskatʹ ostroty ― szellemeskedik, élcelődik
- él, élesség
- острота лезвия ― ostrota lezvija ― a penge éle/élessége
- átv élesség
- потерять/утратить остроту ― poterjatʹ/utratitʹ ostrotu ― elveszti élességét
- átv kiélezettség, feszültség
- острота положения ― ostrota položenija ― a helyzet feszültsége