признак
признак (priznak)
Kiejtés
- IPA: [prʲɪznək]
Főnév
при́знак • (príznak) hn élett (birtokos при́знака, alanyeset tsz. при́знаки, birtokos tsz. при́знаков)
- jel, jegy, ismertetőjel
- различительные признаки ― različitelʹnyje priznaki ― megkülönböztető/differenciális jegyek
- по всем признакам ― po vsem priznakam ― minden jel szerint; a jelek szerint
- обнаруживать признаки нетерпения ― obnaruživatʹ priznaki neterpenija ― a türelmetlenség jeleit fedezi fel [pl. vknek a viselkedésében]
- он не подаёт признаков жизни ― on ne podajót priznakov žizni ― átv is (i) nem mutat életjelenségeket; (ii) átv nem ad életjelt
- признаки делимости ― priznaki delimosti ― (matematika) az oszthatóság kritériumai