согласие
согласие (soglasije)
Kiejtés
- IPA: [səɡɫəsʲɪje]
Főnév
согласие • (soglasije) sn
- beleegyezés, jóváhagyás
- összhang, megegyezés
- egyetértés
- в согласии (с чем) ― v soglasii (s čem) ― (vmvel) összhangban; (vmnek) megfelelően; (vm) értelmében/szerint
- дать согласие (на что) ― datʹ soglasije (na što) ― beleegyezik (vmbe); jóváhagy (vmt)
- жить в согласии ― žitʹ v soglasii ― egyetértésben él
- молчание – знак согласия ― molčanije – znak soglasija ― hallgatás beleegyezés
- по обоюдному согласию ― po obojudnomu soglasiju ― kölcsönös megegyezés alapján
- с вашего согласия ― s vaševo soglasija ― engedelmével