согласие (soglasije)

Kiejtés

  • IPA: [səɡɫəsʲɪje]

Főnév

согласие (soglasije) sn

  1. beleegyezés, jóváhagyás
  2. összhang, megegyezés
  3. egyetértés
    в согласии (с чем)v soglasii (s čem)(vmvel) összhangban; (vmnek) megfelelően; (vm) értelmében/szerint
    дать согласие (на что)datʹ soglasije (na što)beleegyezik (vmbe); jóváhagy (vmt)
    жить в согласииžitʹ v soglasiiegyetértésben él
    молчание – знак согласияmolčanije – znak soglasijahallgatás beleegyezés
    по обоюдному согласиюpo obojudnomu soglasijukölcsönös megegyezés alapján
    с вашего согласияs vaševo soglasijaengedelmével

Lásd még