eset e.sz. t.sz.
alanyeset учени́к ученики́
birtokos ученика́ ученико́в
részes ученику́ ученика́м
tárgyeset ученика́ ученико́в
eszközh. ученико́м ученика́ми
elöljárós ученике́ ученика́х

ученик (učenik)

Kiejtés

  • IPA: [ʊt͡ɕɪnʲɪk]

Főnév

учени́к (učeníkhn élő (birtokos ученика́, alanyeset tsz. ученики́, birtokos tsz. ученико́в, nőnemű учени́ца)

  1. tanuló

Lásd még


ученик

  1. Lásd: učenik