Szó |
Szófaj |
Jelentés
|
לְהַחֲלִיק (lehakhalík) |
Ige – hif'il |
megcsúszni, elcsúszni; simává tenni
|
חֲלַקְלַק (khaláklak) |
Melléknév – ktaltal mintázat |
csúszós, nagyon sima; képmutató
|
חֵלֶק (khélek) |
Főnév – ketel mintázat, hímnemű |
rész, darab
|
חָלָק (khalák) |
Melléknév – katal mintázat |
sima
|
חֶלְקִיק (khelkík) |
Főnév – hímnemű |
részecske (fizika)
|
מְחַלֵּק (mekhalék) |
Főnév – mekattel mintázat, hímnemű |
osztó (matematika); terjesztő (személy)
|
לְחַלֵּק (lekhalék) |
Ige – pi'el |
megosztani, felosztani
|
חֲלוּקָּה (khaluká) |
Főnév – ktulla mintázat, nőnemű |
megosztás; felosztás
|
לְהֵיחָלֵק (lehekhalék) |
Ige – nif'al |
megoszlik; nem ért egyet
|
לַחֲלוֹק (lakhalók) |
Ige – pa'al |
megosztani, felosztani; nem ért egyet
|
לְהִתְחַלֵּק (lehitkhalék) |
Ige – hitpa'el |
megoszlik, feloszlik; megcsúszni
|
מַחְלָקָה (makhlaká) |
Főnév – miktala mintázat, nőnemű |
osztály, egység
|
חִילּוּק (khilúk) |
Főnév – kittul mintázat, hímnemű |
osztás (matematika); elválasztás; különbség (szó szerint)
|