ὀξύς
Ógörög
ὀξύς (oxús)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ok.sýs/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /okˈsys/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /okˈsys/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /okˈsys/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /okˈsis/
Melléknév
ὀξῠ́ς • (oxús) hn (nőnemű ὀξεῖᾰ, semlegesnemű ὀξύ); első ragozás/harmadik ragozás
Etimológia
Tkp. akra, lásd a latin acer melléknevet.