Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒɡnɛʃi]

Főnév

Agnesi

  1. (matematika, matematikus) Maria Gaetana Agnesi (1718–1799) egy olasz matematikus és filozófus volt, aki elsősorban a differenciál- és integrálszámítás terén végzett munkájáról híres. Legismertebb műve az “Instituzioni Analitiche ad Uso della Gioventù Italiana” (Analitikai intézmények az olasz ifjúság számára), amelyet 1748-ban adtak ki. Ez a könyv a differenciál- és integrálszámítás átfogó bemutatását tartalmazza, és korának egyik legjelentősebb matematikai tankönyve volt.

Korai élete és oktatása

Agnesi Milánóban született egy jómódú és művelt családban. Már gyermekkorában is rendkívüli nyelvtehetséget mutatott, kilencéves korára hét nyelven beszélt folyékonyan: olaszul, franciául, latinul, görögül, héberül, spanyolul és németül. Emiatt “sétáló poliglottként” ismerték. Édesapja, aki a Bolognai Egyetem professzora volt, bátorította lányát, hogy mélyedjen el a tudományokban, különösen a matematikában.

Annak ellenére, hogy apja szorgalmazta a tudományos pályát, Agnesi mély vallásos hitének köszönhetően szerzetesnő akart lenni. Édesapja azonban erre nem adta áldását, és azt kérte tőle, hogy folytassa tanulmányait és közszereplését.

Instituzioni Analitiche

Agnesi legismertebb munkája, az Instituzioni Analitiche ad Uso della Gioventù Italiana, egy kétkötetes munka, amely rendkívüli világossággal és részletességgel magyarázta el az algebra és az analízis alapjait. Az első kötet az algebra és az analitikus geometria elemeit tárgyalta, míg a második kötet a differenciál- és integrálszámításra összpontosított. Ez utóbbi kötet a korszak nagy matematikusainak, mint például Newtonnak és Leibniznek a munkáit is feldolgozta.

Az Instituzioni Analitiche különlegessége abban rejlett, hogy Agnesi rendkívül didaktikus módon írt, egyszerű és érthető nyelvezettel, amely hozzáférhetővé tette a bonyolult matematikai fogalmakat. Ezért a könyvet nemcsak Itáliában, hanem Európa-szerte nagyra értékelték, és több nyelvre le is fordították.

Agnesi boszorkánya

Agnesi legismertebb matematikai felfedezése a híres görbe, amelyet ma “Agnesi boszorkánya” néven ismerünk. A görbe egy matematikai alakzat, amelyet Pierre de Fermat már korábban tanulmányozott, de Agnesi fejlesztette tovább és írta le részletesen. Az elnevezés egy félrefordításból ered: az olasz “versiera” szót, amely a görbe elfordulására utal, tévesen “boszorkánynak” fordították.

A görbe egyenlete:

 

Ez a görbe egy szimmetrikus, harang alakú hullámot mutat, és a matematikai analízisben, valamint a fizikában is vannak alkalmazásai.

Későbbi élete és vallási elkötelezettsége

Apja 1752-es halála után Agnesi visszavonult a tudományos élettől, hogy életét vallásos és jótékony célú tevékenységeknek szentelje. Milánóban egy idősek otthonát vezette, és jelentős erőfeszítéseket tett a szegények és betegek megsegítéséért. Haláláig ezen a területen dolgozott, életét jótékonykodással és szolgálattal töltötte.

Öröksége

Maria Gaetana Agnesi az első nők között volt, akik komoly elismerést szereztek a matematika terén. Az általa írt Instituzioni Analitiche jelentős hatással volt a későbbi matematikai tankönyvekre, és neve mindmáig az intellektuális kiválóság és a női tudományos úttörők szimbóluma.