Bódi

Magyar

Bódi

családnév: Az asszír Bel-shar-uçur [bel shar ucur (belsarucur)] ’Bel (Baal isten) óvja a királyt’ jelentésű név az arámiba Beltsha’ççar [Beltsaccar], az Ószövetség görög fordításába (Septuaginta) pedig [Baltaszár] alakban került be. Népszerűsége a betlehemi egyik mágus (vagy király) mondabeli nevéhez fűződik. Innen terjedt el a keresztény világban különböző formákban. A magyarba a középkori latin Baltazsár ejtés jutott el. A -t- igen hamar zöngésült -d-vé, a szótagzáró -l kiesése miatt megnyúlt az előtte álló magánhangzó (mint ahogyan a nyelvjárások többségében ma is megtörténik: bolt > bót, zöld > ződ stb.), s az -a- ~ -i- váltakozás gyakori volt még a XI–XII. században (arány ~ irány, arat ~ irt), így végül a Boldizsár ~ Bódizsár alak honosodott meg. Ennek rövidült Boldi- ~ Bódi- változata gyakori egyénnévvé, abból pedig apai családnévvé lett ’Boldi ~ Bódi nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel. Néhány esetben a Bodai családnévből is kialakulhatott a Bodi ~ Bódi változat a név végi -ai magánhangzó-találkozás (hiátus) megszüntetése céljából az -a- kivetésével