Bojtor

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbojtor]

Tulajdonnév

Bojtor

1. családnév: Ismeretlen eredetű, talán ősi hangulatfestő ’űz, terel’ jelentésű bujt igénknek a cselekvő személyre vonatkozó -r képzős alakja először középső nyelvállású (-o) tővéghangzóhoz járult. Később az -o nyíltabbá vált, és éppen az -r hatására megnyúlt, amivel létrejött a ma is élő bojtár köznév. Az -ár végződés azonban több mesterségnevünk (cincár, csaplár, kádár, kalmár, kufár) hatására is kialakulhatott, mivel a szó ’juhokat, bárányokat hajtó, űző, terelni segítő’ jelentést vett föl. Valamennyi köztes ejtésből foglalkozási családnév alakult.

Változatok

Boytor, Bujtor; Bojtár, Boytár