Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɒrbouksteːtɛl]

Főnév

Darboux-tétel

  1. (matematika) A Darboux-tétel a matematikai analízisben azt mondja ki, hogy egy intervallumon differenciálható függvény deriváltfüggvénye olyan, hogy bármely két függvényértéke közé eső értéket felvesz. A tétel egyik következménye, hogy a deriváltfüggvénynek ugrása vagy megszüntethető szakadása semmiképpen nem lehet.

Darboux-tétel

A **Darboux-tétel** az analízis egyik fontos tétele, amely a deriváltak viselkedésére vonatkozik. A tétel kimondja, hogy ha egy függvény deriválható egy zárt intervallumon, akkor a deriváltja teljesíti a középértéktételhez hasonló tulajdonságot.

---

Tétel

Legyen   egy valós-valós függvény, amely deriválható az   intervallumon. Ha   és   a derivált értékei az intervallum végpontjaiban, akkor minden   számra, amelyre   (vagy  ), létezik egy  , amelyre:

 

---

Értelemezés

A Darboux-tétel kimondja, hogy a derivált függvény nem kell, hogy folytonos legyen, de rendelkezik az intervallumtulajdonsággal. Ez azt jelenti, hogy ha a derivált egy adott intervallum végpontjaiban felvesz két különböző értéket, akkor az intervallumban bármely köztes értéket is felvesz.

---

Bizonyítás

1. Előzetes feltételek

Legyen   egy deriválható függvény az  -n, és legyen  ,  , ahol  . Tegyük fel, hogy   egy szám az   intervallumban (feltételezhetjük, hogy   a könnyebb érthetőség kedvéért).

---

2. Segédfüggvény definiálása

Definiáljunk egy segédfüggvényt:   Ez a függvény egyszerűen a   függvényt módosítja azzal, hogy levonja az  -vel súlyozott  -et.

---

3. A segédfüggvény deriváltja

A   függvény deriváltja:  

---

4. Alkalmazzuk a középértéktételt

A   folytonos az  -n és differenciálható az  -n, mivel   is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az   értékei az intervallum végpontjain:  

Tegyük fel, hogy  . Az   teljesül az   intervallumban valamilyen  -re a középértéktétel miatt. Ekkor:  

---

5. Következtetés

Ez azt jelenti, hogy a   derivált az  -n felveszi a   értéket. Mivel   bármelyik szám lehet az   intervallumban, ez teljesíti a tétel állítását.

---

Következmények

  1. Deriváltak és folytonosság:

A derivált nem szükségszerűen folytonos (például ha   egy deriválható függvény, amelynek deriváltja ugrásszerűen változik), de a derivált megőrzi az intervallumtulajdonságot.

  1. Kapcsolat a középértéktétellel:

A Darboux-tétel az egyváltozós függvények középértéktételének kiterjesztése a deriváltakra.

  1. Nem folytonos deriváltak példája:

Például a következő függvény:   deriválható, de a deriváltja nem folytonos. Ennek ellenére teljesíti a Darboux-tételt.

---

Példa

Legyen   az   intervallumon. Ekkor:   A derivált   és  . Az intervallumban a   értékei  -t fedik le. A Darboux-tétel szerint az  -n bármely  -ra létezik egy  , ahol  .

---

Összefoglalás

A **Darboux-tétel** megmutatja, hogy a deriváltaknak van egy "folytonosságszerű" tulajdonságuk az értékkészletükre nézve, még akkor is, ha maguk a deriváltfüggvények nem folytonosak. Ez fontos szerepet játszik az analízisben, különösen a deriváltak viselkedésének mélyebb megértésében.