Darboux-tétel
Kiejtés
- IPA: [ ˈdɒrbouksteːtɛl]
Főnév
- (matematika) A Darboux-tétel a matematikai analízisben azt mondja ki, hogy egy intervallumon differenciálható függvény deriváltfüggvénye olyan, hogy bármely két függvényértéke közé eső értéket felvesz. A tétel egyik következménye, hogy a deriváltfüggvénynek ugrása vagy megszüntethető szakadása semmiképpen nem lehet.
Darboux-tétel
A **Darboux-tétel** az analízis egyik fontos tétele, amely a deriváltak viselkedésére vonatkozik. A tétel kimondja, hogy ha egy függvény deriválható egy zárt intervallumon, akkor a deriváltja teljesíti a középértéktételhez hasonló tulajdonságot.
---
Tétel
Legyen egy valós-valós függvény, amely deriválható az intervallumon. Ha és a derivált értékei az intervallum végpontjaiban, akkor minden számra, amelyre (vagy ), létezik egy , amelyre:
---
Értelemezés
A Darboux-tétel kimondja, hogy a derivált függvény nem kell, hogy folytonos legyen, de rendelkezik az intervallumtulajdonsággal. Ez azt jelenti, hogy ha a derivált egy adott intervallum végpontjaiban felvesz két különböző értéket, akkor az intervallumban bármely köztes értéket is felvesz.
---
Bizonyítás
1. Előzetes feltételek
Legyen egy deriválható függvény az -n, és legyen , , ahol . Tegyük fel, hogy egy szám az intervallumban (feltételezhetjük, hogy a könnyebb érthetőség kedvéért).
---
2. Segédfüggvény definiálása
Definiáljunk egy segédfüggvényt: Ez a függvény egyszerűen a függvényt módosítja azzal, hogy levonja az -vel súlyozott -et.
---
3. A segédfüggvény deriváltja
A függvény deriváltja:
---
4. Alkalmazzuk a középértéktételt
A folytonos az -n és differenciálható az -n, mivel is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Az értékei az intervallum végpontjain:
Tegyük fel, hogy . Az teljesül az intervallumban valamilyen -re a középértéktétel miatt. Ekkor:
---
5. Következtetés
Ez azt jelenti, hogy a derivált az -n felveszi a értéket. Mivel bármelyik szám lehet az intervallumban, ez teljesíti a tétel állítását.
---
Következmények
- Deriváltak és folytonosság:
A derivált nem szükségszerűen folytonos (például ha egy deriválható függvény, amelynek deriváltja ugrásszerűen változik), de a derivált megőrzi az intervallumtulajdonságot.
- Kapcsolat a középértéktétellel:
A Darboux-tétel az egyváltozós függvények középértéktételének kiterjesztése a deriváltakra.
- Nem folytonos deriváltak példája:
Például a következő függvény: deriválható, de a deriváltja nem folytonos. Ennek ellenére teljesíti a Darboux-tételt.
---
Példa
Legyen az intervallumon. Ekkor: A derivált és . Az intervallumban a értékei -t fedik le. A Darboux-tétel szerint az -n bármely -ra létezik egy , ahol .
---
Összefoglalás
A **Darboux-tétel** megmutatja, hogy a deriváltaknak van egy "folytonosságszerű" tulajdonságuk az értékkészletükre nézve, még akkor is, ha maguk a deriváltfüggvények nem folytonosak. Ez fontos szerepet játszik az analízisben, különösen a deriváltak viselkedésének mélyebb megértésében.
- Darboux-tétel - Értelmező szótár (MEK)
- Darboux-tétel - Etimológiai szótár (UMIL)
- Darboux-tétel - Szótár.net (hu-hu)
- Darboux-tétel - DeepL (hu-de)
- Darboux-tétel - Яндекс (hu-ru)
- Darboux-tétel - Google (hu-en)
- Darboux-tétel - Helyesírási szótár (MTA)
- Darboux-tétel - Wikidata
- Darboux-tétel - Wikipédia (magyar)