Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛrɒtosthɛneːs]

Főnév

Eratoszthenész

  1. (matematika, matematikus) Eratoszthenész (Kr. e. 276 – Kr. e. 194) egy görög matematikus, csillagász, földrajztudós, filozófus és költő volt, aki Cyrenében (a mai Líbia területén) született, és később az alexandriai könyvtár vezetője lett. Ő volt az ókor egyik legnagyobb polihisztora, és leginkább a Föld kerületének pontos kiszámításáról ismert.

Élete

Eratoszthenész fiatalon tanult Athénban, ahol sokoldalú érdeklődése miatt széles körű képzést kapott. Élete során számos különböző területen alkotott maradandót, és különösen híres lett földrajzi és matematikai kutatásairól. Az alexandriai könyvtár vezetőjeként rengeteg tudományos munka került a keze alá, ami lehetővé tette számára, hogy különböző tudományágakat integráljon saját kutatásaiba.

Főbb Munkái

1. A Föld kerületének meghatározása

Eratoszthenész legnagyobb tudományos eredménye a Föld kerületének kiszámítása volt. Kísérlete alapja az volt, hogy megfigyelte a napállást két különböző helyen: Syenében (a mai Asszuán) és Alexandriában. Syenében a nyári napfordulón a napfény egy mély kút aljára világított, ami azt jelentette, hogy a Nap pontosan a fejük fölött állt. Ugyanekkor Alexandriában a napfény egy obeliszk árnyékot vetett, és a szög, amelyet az árnyék bezárt, 7,2 fok volt. Eratoszthenész tudta, hogy Syené és Alexandria között 5000 stadion (kb. 800 km) volt a távolság, és ebből a szögből és a távolságból következtetett a Föld kerületére. A számítása közel 40 000 km-t adott, ami figyelemre méltóan pontos volt az akkori eszközökkel és ismeretekkel.

2. Eratosthenész szitája

Ez a módszer a prímszámok megtalálására alkalmas, és máig ismeretes és használt algoritmus. Az eljárás lényege, hogy egy adott határig meghatározza a prímszámokat úgy, hogy minden összetett számot kizár a jelöltek közül. Ez egy egyszerű, de hatékony algoritmus, amely a számelmélet egyik alapvető eszköze.

3. Földrajzi munkái

Eratoszthenész az elsők között készített átfogó földrajzi térképet a világ ismert részeiről. Ő vezette be a földrajzi szélesség és hosszúság fogalmát is, ami nagyban hozzájárult a földrajz tudományos alapjainak lefektetéséhez. Emellett elsőként állította, hogy a Föld gömb alakú, és hogy az óceánok a földrészeket egyetlen, összefüggő víztömegként veszik körül.

4. A napévek és a szökőévek rendszere

Eratoszthenész jelentős hozzájárulást tett a csillagászat terén is. Ő készítette az első naptárt, amely figyelembe vette a szökőéveket, így pontosabb volt, mint a korábbi időmérési rendszerek.

Öröksége

Eratoszthenész számos tudományos és matematikai munkája ma is jelentős, különösen a Föld kerületének kiszámítása és a prímszámok keresésének algoritmusa miatt. Tudományos sokoldalúsága és az általa alkalmazott precíz matematikai módszerek révén korának egyik legnagyobb tudósaként tartják számon.