Hypertext Markup Language
Főnév
Hypertext Markup Language (tsz. Hypertext Markup Languages)
- (informatika) A Hypertext Markup Language (HTML) a weboldalak szerkezetének meghatározására szolgáló leíró nyelv, amely a webes dokumentumok tartalmának kijelölésére és elrendezésére használatos. Az internetes oldalak alapját képezi, mivel a HTML írja le a különböző elemeket, mint például a szövegeket, képeket, linkeket, listákat és egyéb multimédiás tartalmakat. A HTML lehetővé teszi, hogy a böngészők megértsék és megjelenítsék az oldalak tartalmát.
HTML főbb jellemzői:
Jelölőnyelv: A HTML nem programozási nyelv, hanem egy jelölőnyelv, ami azt jelenti, hogy nem tartalmaz logikai vagy interaktív elemeket. A HTML csak arra szolgál, hogy meghatározza a dokumentum szerkezetét és a tartalom típusát a megfelelő jelölők (tagek) segítségével.
Tagek (elemek): A HTML kód elemekből áll, amelyeket a böngésző értelmez és megjelenít. Ezek az elemek különféle címkékkel (tagekkel) jelölik meg a dokumentum különböző részeit. Minden HTML tag egy nyitó tagból és általában egy záró tagból áll. Példa:
<p>Egy bekezdés szövege</p>
Ebben a példában az
<p>
jelzi a bekezdést (paragrafus), míg a</p>
lezárja azt.HTML dokumentum struktúrája: Egy HTML oldal alapvető szerkezeti elemeket tartalmaz, amelyeket a következőképpen építenek fel:
- <!DOCTYPE html>: Ez a nyilatkozat határozza meg, hogy az oldal HTML5 szabvány szerint készült.
- **
<html>
- Ez a gyökér elem, amely tartalmazza az összes többi HTML elemet.
- **
<head>
- Az oldal fejrésze, amely metainformációkat tartalmaz, mint például a dokumentum címe (
<title>
), karakterkészlet, CSS hivatkozások vagy JavaScript fájlok.
- Az oldal fejrésze, amely metainformációkat tartalmaz, mint például a dokumentum címe (
- **
<body>
- Ez tartalmazza a dokumentum fő tartalmát, például szövegeket, képeket, linkeket és egyéb multimédiás elemeket.
Például egy egyszerű HTML-dokumentum szerkezete így néz ki:
<!DOCTYPE html> <html lang="hu"> <head> <meta charset="UTF-8"> <meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1.0"> <title>Példa oldal</title> </head> <body> <h1>Üdvözöljük a weboldalon!</h1> <p>Ez egy példa bekezdés.</p> </body> </html>
HTML elemek: A HTML különféle típusú elemeket tartalmaz, amelyek a dokumentum különböző részeinek megjelenítéséért és elrendezéséért felelnek:
Címsorok: Címsorok készítésére használják, mint például
<h1>
,<h2>
,<h3>
, amelyek hierarchikus szerkezetet adnak az oldal tartalmának.Bekezdések: A bekezdések megjelenítésére szolgál a
<p>
tag.Linkek: A hivatkozások (linkek) létrehozásához az
<a>
(anchor) tag használatos:<a href="https://www.example.com">Látogasson el az oldalunkra</a>
Képek: Képek beillesztéséhez az
<img>
tag szükséges, ahol asrc
attribútum határozza meg a kép elérési útját:<img src="kep.jpg" alt="Egy példa kép">
Listák: Különböző típusú listák készíthetők, például számozott lista
<ol>
vagy számozatlan lista<ul>
taggel.
Attribútumok: A HTML tagekhez különféle attribútumok társíthatók, amelyek további információkat adnak az elemről. Például az
<a>
(hivatkozás) esetében ahref
attribútum adja meg a link célját, míg az<img>
esetében asrc
attribútum határozza meg a kép forrását.Hypertext: A HTML lehetőséget nyújt a weboldalak közötti navigálásra hyperlinkek (hivatkozások) segítségével. Ez az alapja annak, hogy a web egy “hipertext rendszer”, amely összekapcsolja az oldalak tartalmát.
HTML története és fejlődése:
- A HTML első verzióját Tim Berners-Lee fejlesztette ki az 1990-es évek elején, hogy egy egységes formátumban tegyen közzé információkat az interneten.
- Az idők során több változata is megjelent a HTML-nek, amelyek folyamatosan fejlődtek, hogy új funkciókat és lehetőségeket kínáljanak. A legújabb, és jelenleg legelterjedtebb verzió a HTML5, amely többek között natív támogatást biztosít a videókhoz és hangokhoz, jobb grafikai eszközöket (pl. canvas), valamint jobb mobil és multimédiás támogatást nyújt.
HTML5 újdonságai:
Multimédia támogatás: A HTML5 natív elemeket vezetett be a multimédiás tartalmakhoz, mint például a <video> és <audio> tagek, amelyek segítségével könnyen integrálhatók videók és hangfájlok közvetlenül a böngészőben, külső bővítmények nélkül:
<video controls> <source src="video.mp4" type="video/mp4"> Az Ön böngészője nem támogatja a videó lejátszást. </video>
Canvas: A **
<canvas>
** elem lehetővé teszi a dinamikus, rajzolható grafikai tartalmak létrehozását JavaScript segítségével, ami interaktív grafikák, játékok és vizualizációk készítésére alkalmas.
Formázási elemek: Az űrlapok és bemeneti mezők is sok fejlesztést kaptak a HTML5-ben, például új típusú bemeneti mezők (e-mail, dátum, számos bemenet) támogatásával.
Offline támogatás és tárhely: A HTML5 bevezette az offline alkalmazásokhoz szükséges technológiákat, mint például a localStorage és sessionStorage, amelyek lehetővé teszik az adatok helyi tárolását a böngészőben.
SEO és semantikus elemek: A HTML5 új, jelentéssel bíró tageket vezetett be, mint például **
<article>
,
<section>
,
<nav>
** és **
<footer>
**, amelyek javítják a weboldalak szerkezetének átláthatóságát és keresőoptimalizálását.
HTML és webfejlesztés:
A HTML az alapja minden weboldalnak, de önmagában nem elég ahhoz, hogy teljes funkcionalitású weboldalt hozzon létre. A CSS-t használják a stílusok és dizájn kezelésére, míg a JavaScript biztosítja az interaktív elemeket és a dinamikus tartalomkezelést. Ezek a technológiák együtt alkotják a webes felületek három alapelemét:
- HTML: Szerkezet és tartalom.
- CSS: Megjelenés és dizájn.
- JavaScript: Interaktivitás és funkciók.
Összegzés:
A HTML a web alapvető nyelve, amely meghatározza, hogyan épül fel és jelenik meg egy weboldal. Bár maga a HTML nem biztosít dinamikus funkciókat, mint a programozási nyelvek, a CSS és JavaScript segítségével teljes értékű és interaktív weboldalakat lehet készíteni.
- Hypertext Markup Language - Szótár.net (en-hu)
- Hypertext Markup Language - Sztaki (en-hu)
- Hypertext Markup Language - Merriam–Webster
- Hypertext Markup Language - Cambridge
- Hypertext Markup Language - WordNet
- Hypertext Markup Language - Яндекс (en-ru)
- Hypertext Markup Language - Google (en-hu)
- Hypertext Markup Language - Wikidata
- Hypertext Markup Language - Wikipédia (angol)