Kármán Tódor
Kiejtés
- IPA: [ ˈkaːrmaːntoːdor]
Főnév
- (matematika, matematikus) Kármán Tódor (Theodore von Kármán) magyar-amerikai mérnök és fizikus volt. 1881. május 11-én született Budapesten, és 1963. május 6-án hunyt el Aachenben, Németországban. Elsősorban az aerodinamikához és az űrhajózáshoz való úttörő hozzájárulásáról ismert, nem pedig a tiszta matematikához való jelentős közvetlen hozzájárulásáról. Munkáiban azonban széles körben alkalmazta a fejlett matematikát a folyadékdinamika, a repülés és az űrkutatás gyakorlati problémáinak megoldására.
Életének és pályafutásának főbb állomásai:
- Koraoktatás és matematikai alapok: Kármán korán ígéretesnek mutatkozott a matematika és a mérnöki tudományok terén. A Budapesti Királyi József Műszaki Egyetemen gépészmérnöki tanulmányokat folytatott. Később a németországi Göttingenbe költözött, ahol a híres matematikus és fizikus Ludwig Prandtl mellett tanult.
- Folyadékdinamika és határrétegelmélet: Kármán úttörő eredményeket ért el a folyadékdinamikában, különösen a turbulens áramlás és a határrétegek elméletében. Kármán kiterjesztette az eredetileg Prandtl által javasolt határréteg-elméletet, amely kulcsfontosságúvá vált a repülőgépek aerodinamikai légellenállásának megértéséhez.
- Kármán-féle örvénysor: Az áramlástanban leginkább a Kármán-örvényutca felfedezéséről ismert, amely a kavargó örvények ismétlődő mintázata, amelyet az áramlás instacionárius szétválása okoz egy holttest felett. Ezt a jelenséget az aerodinamikában és az építőmérnöki tudományokban alkalmazzák, különösen annak megértésében, hogyan hat a szél az olyan szerkezetekre, mint a hidak és a magas épületek.
- Szuperszonikus és hiperszonikus repülés: Kármán munkái a felszálló és hiperszonikus aerodinamikában megalapozták a modern űrtechnika nagy részét, különösen a rakéták és sugárhajtóművek tervezését. Nagy szerepe volt a hangsebességnél gyorsabban haladó tárgyak mozgását leíró egyenletek megfogalmazásában.
- Von Kármán-vonal: A tiszteletére elnevezett Kármán-vonal a Föld légköre és a világűr közötti, 100 kilométeres magasságban húzódó határvonal.
- Akadémiai és intézményi szerepek: Jelentős tudományos pozíciókat töltött be olyan intézményekben, mint a Göttingeni Egyetem, majd később a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech). Kármán alapította a Jet Propulsion Laboratory (JPL)-t is, amely döntő szerepet játszott az amerikai űrprogramban.
Matematika Kármán munkásságában:
Bár Kármán elsősorban az alkalmazott fizikára és a mérnöki tudományokra összpontosított, a fejlett matematikai fogalmak mélyen beépültek munkájába. Néhány matematikai terület, amely releváns a hozzájárulása szempontjából, a következő: - A differenciálegyenletek: Differenciálegyenletek: A folyadékmechanika területén végzett munkája gyakran bonyolult differenciálegyenletek megoldásával járt, amelyekkel a mozgásban lévő folyadékok viselkedését írta le. - Komplex analízis: Kármán néhány hozzájárulása, különösen az aerodinamikában, a komplex analízis technikáit, például a konformális leképezést alkalmazta a szárnyaslemezek körüli áramlási problémák megoldására. - Lineáris algebra és mátrixelmélet: Kármán ezeket széles körben alkalmazta a mechanikai rezgések és stabilitási problémák tanulmányozásában.
Bár Kármán öröksége szorosabban kötődik az alkalmazott tudományokhoz és a mérnöki tudományokhoz, a matematikai elveknek a kulcsfontosságú aerodinamikai kihívások megoldásában való alkalmazása mindkét területre mély és tartós hatást gyakorolt.
- Kármán Tódor - Értelmező szótár (MEK)
- Kármán Tódor - Etimológiai szótár (UMIL)
- Kármán Tódor - Szótár.net (hu-hu)
- Kármán Tódor - DeepL (hu-de)
- Kármán Tódor - Яндекс (hu-ru)
- Kármán Tódor - Google (hu-en)
- Kármán Tódor - Helyesírási szótár (MTA)
- Kármán Tódor - Wikidata
- Kármán Tódor - Wikipédia (magyar)