Főnév

OpenStack (tsz. OpenStacks)

  1. (informatika) Az OpenStack egy nyílt forráskódú felhőplatform, amelyet arra terveztek, hogy különböző számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat lehessen nagy méretekben, hatékonyan kezelni és biztosítani. Az OpenStack segítségével létrehozhatók nyilvános és privát felhők, amelyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak, például infrastruktúrát (Infrastructure as a Service – IaaS) és platformot (Platform as a Service – PaaS).

Az OpenStack moduláris felépítésű, több komponensből áll, amelyek különféle feladatokat látnak el, mint például a virtuális gépek futtatása, a tárhely kezelése és a hálózati erőforrások biztosítása. Ezek a komponensek együttműködnek, hogy egy teljes felhőinfrastruktúrát hozzanak létre, amelyet a felhasználók automatizálhatnak és skálázhatnak.

Főbb OpenStack komponensek:

  1. Nova: Ez az OpenStack fő számítási (compute) komponense, amely lehetővé teszi a virtuális gépek létrehozását, kezelését és monitorozását. Nova kezeli a számítási erőforrások skálázását, legyen szó különböző hypervisor-okról, például KVM, Xen vagy VMware.
  2. Swift: Egy elosztott tárhelyszolgáltatás, amely objektumalapú tárolást biztosít nagy mennyiségű adat számára. Ez a komponens a felhőalapú tárolásra specializálódott, hasonlóan a megoldásokhoz, mint az Amazon S3.
  3. Cinder: A blokktárolási komponens, amely lehetővé teszi a tartós tárolás biztosítását a virtuális gépek számára. A Cinder lehetővé teszi, hogy a virtuális gépek virtuális meghajtókat (diskeket) használjanak.
  4. Neutron: Az OpenStack hálózati komponense, amely lehetővé teszi a hálózati forgalom kezelését, tervezését és konfigurálását. A Neutron támogatja a hálózati topológiák és szolgáltatások, például virtuális LAN-ok (VLAN-ok), tűzfalak, VPN-ek és terheléselosztók beállítását.
  5. Keystone: Ez a komponens az OpenStack hitelesítési és hozzáférés-kezelési rendszeréért felelős. Keystone kezeli a felhasználói autentikációt, az engedélyezést és a több tenant, illetve projekt közötti hozzáférés-szabályozást.
  6. Glance: A Glance az OpenStack képtár (image repository) szolgáltatása, amely lehetővé teszi az operációs rendszerek virtuális lemezképeinek (images) tárolását, kezelését és a virtuális gépek indítását ezekkel a képekkel.
  7. Horizon: Ez az OpenStack webalapú irányítópultja, amelyen keresztül a felhasználók és adminisztrátorok kezelhetik a felhőinfrastruktúrát, például virtuális gépeket hozhatnak létre, hálózatokat konfigurálhatnak és monitorozhatják az erőforrásokat.
  8. Heat: Az OpenStack orkestrációs komponense, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy összetett felhőalapú alkalmazásokat definiáljanak és telepítsenek sablonokon keresztül (template). A Heat segítségével több szolgáltatást integrálhatunk egyetlen automatizált folyamatba.
  9. Ceilometer: Ez a komponens az OpenStack monitoring és számlázási szolgáltatása. A Ceilometer gyűjti az erőforrások használatára vonatkozó adatokat, így segít a fogyasztás alapú számlázás és az erőforrás-monitoring terén.
  10. Barbican: Az OpenStack biztonsági komponense, amely titkos kulcsok és érzékeny információk tárolására és kezelésére szolgál.

OpenStack előnyei:

  1. Nyílt forráskódú: Az OpenStack teljesen nyílt forráskódú, ami lehetővé teszi a fejlesztők és vállalatok számára, hogy testre szabják és igényeik szerint módosítsák a platformot.
  2. Moduláris felépítés: Az OpenStack moduláris komponensekből áll, így a felhasználók kiválaszthatják, mely részeket akarják használni, és milyen szolgáltatásokra van szükségük.
  3. Skálázhatóság: Az OpenStack nagy méretben is használható, lehetővé téve a felhők hatékony skálázását. Ez különösen hasznos nagyvállalati szintű alkalmazásokhoz és nyilvános felhők létrehozásához.
  4. Széles körű támogatás: Az OpenStack-et számos vállalat és fejlesztő támogatja, köztük olyan nagy szereplők, mint a Red Hat, Canonical, HPE és IBM. Ez biztosítja, hogy az OpenStack erős iparági háttérrel és közösséggel rendelkezzen.
  5. Költséghatékony: Mivel az OpenStack nyílt forráskódú, a licencdíjak elkerülhetők, ami különösen költséghatékony megoldást jelent azoknak a vállalatoknak, amelyek felhőalapú infrastruktúrát szeretnének kiépíteni.

OpenStack hátrányai:

  1. Komplexitás: Az OpenStack telepítése és kezelése összetett lehet, különösen nagy méretű rendszerek esetében, ahol a különböző komponensek konfigurálása és karbantartása kihívást jelenthet.
  2. Erőforrásigény: Bár az OpenStack skálázható, jelentős hardver- és emberi erőforrást igényel a telepítése és üzemeltetése. Nagyobb infrastruktúrák esetében szükség lehet tapasztalt rendszergazdákra és mérnökökre.
  3. Támogatás szükségessége: Az OpenStack használata gyakran külső szakértők vagy dedikált csapat segítségét igényli, mivel a rendszer összetett lehet, és a vállalati igényeknek megfelelően kell konfigurálni.

OpenStack használati területei:

  • Privát felhők: Az OpenStack segítségével vállalatok építhetnek ki saját felhőalapú infrastruktúrát, amely belső használatra készült, és ahol teljes kontrollt gyakorolhatnak az erőforrások fölött.
  • Nyilvános felhők: Szolgáltatók és hosting cégek használhatják az OpenStack-et nyilvános felhők üzemeltetésére, amelyekkel más vállalatoknak és ügyfeleknek nyújtanak IaaS szolgáltatásokat.
  • Hibrid felhők: Az OpenStack képes integrálódni más felhőszolgáltatásokkal, például az Amazon Web Services-szel (AWS) vagy a Google Cloud-dal, így hibrid felhőmegoldásokat lehet létrehozni, ahol a nyilvános és privát felhő közötti együttműködés biztosított.

Összefoglalás:

Az OpenStack egy rendkívül erőteljes, nyílt forráskódú felhőplatform, amely lehetővé teszi az infrastruktúra hatékony kezelését és skálázását. Komplexitása és rugalmassága miatt különösen népszerű a nagyvállalati környezetekben és azokban az esetekben, ahol nagy skálázhatóságra és testreszabhatóságra van szükség.