Kiejtés

  • IPA: [ ˈrijɛmɒnː]

Főnév

Riemann

  1. (matematika, matematikus) Bernhard Riemann (1826–1866) német matematikus volt, aki jelentős hozzájárulásokat tett a matematika számos területén, különösen a differenciálgeometria, az analízis és a számelmélet terén. Munkái nagy hatással voltak a modern matematika fejlődésére, és a nevét számos fontos fogalom és tétel őrzi.

Főbb hozzájárulásai:

  1. Riemann-féle integrál:
    • Riemann egyik legismertebb eredménye az általa kidolgozott Riemann-integrál, amely az integrálás egyik alapvető módszere. Ez az eljárás a függvények görbéje alatti területet határozza meg. A Riemann-integrál formálisan a területet apró téglalapokra bontja, majd ezek összegzésével közelíti a görbe alatti területet.
    • Ez a módszer megalapozta a modern analízis integrálási eljárásait, bár később Henri Lebesgue továbbfejlesztette a Riemann-integrált a bonyolultabb függvények kezelésére.
  2. Riemann-sejtés:
    • A Riemann-sejtés (Riemann Hypothesis) a számelmélet egyik legnagyobb megoldatlan problémája, amelyet Riemann 1859-ben fogalmazott meg. A sejtés azzal kapcsolatos, hogy a Riemann-féle zéta-függvény nem triviális nullhelyei mind a komplex sík egy bizonyos vonalán helyezkednek el.
    • Ha a Riemann-sejtést igazolnák, az jelentős következményekkel járna a prímszámok eloszlásának megértésében. A probléma a matematika egyik legnagyobb kihívásának számít, és a Millenniumi Problémák egyikeként egymillió dolláros jutalom jár a megoldásáért.
  3. Riemann-geometria:
    • Riemann úttörő munkát végzett a differenciálgeometria területén. Különösen ismert a róla elnevezett Riemann-geometria, amely a görbült terek geometriáját tanulmányozza. A Riemann-geometria általánosította a hagyományos euklideszi geometriát a görbült felületekre és sokaságokra.
    • Ez az elmélet később alapvető fontosságúvá vált az általános relativitáselméletben, amelyet Albert Einstein dolgozott ki. Einstein a Riemann-geometria eszközeit használta fel a tér-idő görbületének leírására.
  4. Riemann-féle felületek:
    • A Riemann-féle felületek fogalma is Riemann nevéhez fűződik, amelyek segítségével a komplex függvények tulajdonságait vizsgálta. Ezek a felületek olyan topológiai terek, amelyek lehetővé teszik a komplex függvények ábrázolását és vizsgálatát többdimenziós struktúrákban.
  5. Riemann-térfogatok és Riemann-sokaságok:
    • A Riemann-sokaságok a modern geometria egyik alapvető fogalmává váltak. Ezek a sokaságok olyan terek, amelyek lokálisan hasonlítanak az euklideszi terekre, de globálisan görbültek lehetnek. A Riemann-sokaságok fogalma elengedhetetlen az általános relativitáselmélet és a modern fizika egyéb ágai szempontjából.

Öröksége:

Bernhard Riemann mély hatást gyakorolt a matematika különböző területeire, különösen a geometria és a számelmélet terén. Az általa bevezetett fogalmak és módszerek, mint például a Riemann-integrál és a Riemann-sejtés, ma is alapvető szerepet játszanak a matematika kutatásában és alkalmazásaiban.