Schröder
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃxrødɛr]
Főnév
Schröder
- (matematika, matematikus) Ernst Schröder (1841–1902) német matematikus volt, aki leginkább az algebra és a logika területén végzett munkájáról ismert, különösen az algebrai logika terén elért eredményeiről. Jelentős hatással volt a modern matematikai logika fejlődésére, és munkái meghatározóak a rendezéselmélet és boole-algebra területén.
Főbb hozzájárulásai:
- Schröder-Bernstein tétel: Schröder hozzájárult ehhez a tételhez, amely azonban leginkább Felix Bernstein nevéhez fűződik. A tétel alapvető a halmazelméletben, és kimondja, hogy ha két halmaz közül mindkettőnek van olyan része, amely azonos nagyságú a másikkal, akkor a két halmaz azonos nagyságú (azaz létezik köztük bijekció).
- Algebrai logika: Schrödert az algebrai logika egyik alapítójaként tartják számon. Továbbfejlesztette George Boole és Augustus De Morgan munkáit, és hozzájárulásai megalapozták a formális logika és a boole-algebra későbbi fejlődését, amely hatással volt a matematikára és a számítástudományra egyaránt.
- Rendezéselmélet: Schröder kulcsszerepet játszott a rendezési relációk és rácsok formalizálásában. Munkája későbbi hatással volt a rácsok és algebrai struktúrák elméletére a logikában.
- “Vorlesungen über die Algebra der Logik”: Ez a háromkötetes mű, Előadások a logika algebrájáról, egyik legismertebb hozzájárulása. Ebben formalizálta a logikai műveletekhez és relációkhoz kapcsolódó algebrai struktúrákat.
Schröder munkája a matematikai logika és az elméleti számítástudomány területén máig jelentős, különösen a rendezett struktúrák és a logikai műveletek formalizálása kapcsán.