Wikiszótár:arab átírás

Mássalhangzók átirata klasszikus arab nyelvbenSzerkesztés

Arab Tudományos Magyaros
' / ʾ / º Többnyire nem jelöljük.

Rövid magánhangzót meghosszabbítja mássalhangzók előtt.
Szóvégi hosszú magánhangzók rövidülését nem engedi.

ā / â / a á
b b
t t (névelő hasonul)[1]
ṯ / th / ŧ sz (névelő hasonul)[1]
ǧ / j / dj / g / c dzs (nyelvjárásokban a névelő hasonul)[1]
ḥ / h h
ẖ/ ḫ / kh / ƈ h
d d (névelő hasonul)[1]
ḏ / dh / đ dz (névelő hasonul)[1]
r r (névelő hasonul)[1]
z z (névelő hasonul)[1]
s sz (névelő hasonul)[1]
š / sh / ş s (névelő hasonul)[1]
ṣ / ƨ sz (névelő hasonul)[1]
ḍ / ƌ d (névelő hasonul)[1]
ṭ / ɵ t (névelő hasonul)[1]
ẓ / ƶ z (névelő hasonul)[1]
ʿ / ‘ / o Többnyire nem jelöljük.

Ha „a” előzi meg és mássalhangzó követi, „a”-ként írandó.

ġ / gh / ơ g
f f
q / ḳ k
k k
l l (névelő hasonul)[1]
m m
n n (névelő hasonul)[1]
h / e h
w vagy ū / u v vagy ú
y vagy ī / i j vagy í
ة a/ah, at / ë önállóan „a”, összetételben „at”

Lásd mégSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,13 1,14 Alapvetően az azonos helyen képzett betűk hasonulnak. Ez alól a klasszikus arabban a dzs (ج) kivétel, aminek az az oka, hogy eredetileg feltehetően [g]-nek ejtették, ami valóban nem hasonult.