Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒbront͡ʃ]

Főnév

abroncs

  1. Karika, karperec.
  2. A fahordót gyűrűszerűen körülfogó és összetartó pánt. Általában fémlemezből készül.
  3. Jármű gumiabroncs.

Etimológia

Egy szláv *obrucs szóból nazalizációval, vö. lengyel obręcz.

Szinonimák

Származékok

Fordítások

Ragozás

abroncs ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset abroncs abroncsok
tárgyeset abroncsot abroncsokat
részes eset abroncsnak abroncsoknak
-val/-vel abronccsal abroncsokkal
-ért abroncsért abroncsokért
-vá/-vé abronccsá abroncsokká
-ig abroncsig abroncsokig
-ként abroncsként abroncsokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben abroncsban abroncsokban
-on/-en/-ön abroncson abroncsokon
-nál/-nél abroncsnál abroncsoknál
-ba/-be abroncsba abroncsokba
-ra/-re abroncsra abroncsokra
-hoz/-hez/-höz abroncshoz abroncsokhoz
-ból/-ből abroncsból abroncsokból
-ról/-ről abroncsról abroncsokról
-tól/-től abroncstól abroncsoktól
abroncs birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én abroncsom abroncsaim
a te abroncsod abroncsaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
abroncsa abroncsai
a mi abroncsunk abroncsaink
a ti abroncsotok abroncsaitok
az ő abroncsuk abroncsaik

Jegyzetek