Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒdɒdbaːɲaːsɒt]

Főnév

adatbányászat

  1. (matematika, informatika) Az adatbányászat (angolul data mining) egy olyan folyamat, amelynek célja a nagy mennyiségű adatban rejlő minták, összefüggések és hasznos információk feltárása. Az adatbányászatot számos területen alkalmazzák, például az üzleti életben, a pénzügyekben, a marketingben, az egészségügyben és a tudományos kutatásban. Az adatbányászat segít az adatokban rejlő értékes információk kinyerésében, amelyek segíthetnek döntéshozatalban, előrejelzések készítésében, és új összefüggések felfedezésében.

Az adatbányászat céljai és feladatai:

  1. Mintafelismerés:
    • Az adatbányászat egyik fő célja, hogy ismétlődő mintákat találjon az adatok között. Ezek a minták például lehetnek vásárlási szokások, piaci trendek vagy kockázatos viselkedési minták egy pénzügyi rendszerben.
  2. Összefüggések keresése:
    • Az adatok közötti rejtett összefüggések feltárása, például a termékek közötti kapcsolatok megértése a vásárlók viselkedése alapján.
  3. Klaszterezés:
    • Az adatbányászat során az adatokat különböző csoportokba rendezhetjük hasonlóságaik alapján, például az ügyfeleket szegmentálhatjuk különböző vásárlási minták szerint.
  4. Anomáliák és rendellenességek felfedezése:
    • Segít azonosítani a szokatlan adatpontokat vagy rendellenes viselkedést, például csalási tevékenységeket a pénzügyi adatokban.
  5. Előrejelzések készítése:
    • Az adatbányászat lehetővé teszi előrejelzések készítését, például a jövőbeni piaci trendek vagy vásárlói viselkedés előrejelzését korábbi adatok alapján.

Az adatbányászat folyamata:

Az adatbányászat egy több lépésből álló folyamat, amely az adatok előkészítésétől a minták és eredmények értelmezéséig terjed. Az alábbiakban bemutatjuk a főbb lépéseket:

  1. Adatok gyűjtése és előkészítése:
    • Az első lépés az adatbányászatban a releváns adatok összegyűjtése. Az adatok több forrásból is származhatnak, például adatbázisokból, webes forrásokból vagy szenzorokból. Az összegyűjtött adatokat elő kell készíteni, ami magában foglalja az adatok tisztítását, a hiányzó értékek pótlását, valamint az adatstruktúrák egységesítését.
  2. Adatok transzformálása:
    • Az adatok előkészítése után az adatokat megfelelő formátumba kell alakítani, hogy az algoritmusok feldolgozhassák. Ez magában foglalhatja az adatok normalizálását, skálázását és átalakítását.
  3. Minták keresése:
    • Ez a legfontosabb lépés az adatbányászatban, ahol a különböző algoritmusok segítségével a számítógép megkeresi az adatok közötti összefüggéseket, mintákat és hasznos információkat.
  4. Elemzés és kiértékelés:
    • A talált mintákat és összefüggéseket ki kell értékelni, hogy valóban relevánsak és hasznosak-e. Ennek során statisztikai elemzéseket és érvényesítést végeznek az eredmények hitelességének ellenőrzésére.
  5. Eredmények interpretálása és hasznosítása:
    • Végül az adatbányászat során felfedezett információkat fel kell használni a döntéshozatalhoz, stratégiák kidolgozásához vagy egyéb célokra. Például a marketingkampányokat finomíthatják, az ügyfeleket célozhatják, vagy üzleti folyamatokat optimalizálhatnak a felfedezett minták alapján.

Az adatbányászat fő technikái:

  1. Klaszterezés (Clustering):
    • Az adatbányászat egyik legfontosabb technikája, amely segítségével az adatok különböző csoportokba (klaszterekbe) oszthatók. A hasonló adatokat egy csoportba sorolják, míg a különbözőeket külön csoportokba.
  2. Osztályozás (Classification):
    • Az osztályozás során a rendszert előre meghatározott kategóriákba sorolják. Például a pénzügyi adatokat felhasználva az ügyfeleket “alacsony”, “közepes” és “magas kockázatú” kategóriákba lehet osztani egy hitelminősítés során.
  3. Döntési fák (Decision Trees):
    • Egy népszerű adatbányászati módszer, amely vizuális eszközt biztosít a döntési folyamatok modellezésére. A döntési fa algoritmus segítségével az adatok alapján döntési útvonalakat hoznak létre.
  4. Asszociációs szabályok (Association Rules):
    • Ez a technika lehetővé teszi a gyakran együtt előforduló események és minták feltárását. Például a kiskereskedelemben felfedezhető, hogy ha valaki vásárol kenyeret, akkor gyakran vásárol hozzá vajat is.
  5. Regresszióelemzés (Regression Analysis):
    • A regresszióelemzés egy statisztikai módszer, amely megpróbálja megtalálni az adatok közötti kapcsolatot, például azt, hogy egy adott változó hogyan befolyásolja egy másik változó alakulását.
  6. Neurális hálózatok (Neural Networks):
    • A mesterséges intelligenciában és gépi tanulásban használatos algoritmus, amely az emberi agy működését utánzó rendszerekkel azonosítja a bonyolult mintákat és összefüggéseket.

Alkalmazási területek:

  1. Üzleti és marketing:
    • Az adatbányászat segít a vásárlási minták azonosításában, a piaci trendek előrejelzésében és az ügyfelek szegmentálásában. Például a kiskereskedők használhatják, hogy célzott hirdetéseket készítsenek vagy új termékeket ajánljanak a vásárlóknak.
  2. Pénzügyi szolgáltatások:
    • A pénzügyi szektorban az adatbányászatot hitelminősítések készítésére, csalások észlelésére és piaci elemzésekre használják.
  3. Egészségügy:
    • Az egészségügyben az adatbányászat segít a betegadatok elemzésében, diagnosztikai minták felfedezésében és betegségek előrejelzésében.
  4. Internetes szolgáltatások:
    • Az online vállalatok adatbányászatot használnak a felhasználói viselkedés elemzésére, hogy javítsák az ajánlórendszereket (például termékajánlásokat) vagy optimalizálják a hirdetéseket.
  5. Tudományos kutatás:
    • A kutatók és tudósok nagy adatbázisokból próbálnak meg új tudományos összefüggéseket találni, például a génadatok vagy a klímaváltozással kapcsolatos adatok elemzése révén.

Kihívások és etikai kérdések:

Az adatbányászat nagy mennyiségű adatot kezel, ami adatvédelmi kérdéseket vet fel. Fontos figyelni arra, hogy az adatok kezelésénél betartsák az adatvédelmi előírásokat és az etikai normákat, különösen az érzékeny adatok, például egészségügyi vagy pénzügyi adatok elemzése során.


Etimológia

adat +‎ bányászat

Fordítások