Wikiszótár

adattitkosítás

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒdɒtːitkoʃiːtaːʃ]

Főnév

adattitkosítás

  1. (informatika) Az adattitkosítás egy olyan technológia, amely lehetővé teszi az adatok védelmét azáltal, hogy azokat egy olvashatatlan formába (titkosított formátum) alakítja át. Csak azok férhetnek hozzá a titkosított adatok eredeti, olvasható formájához (dekódolt formátum), akik rendelkeznek a megfelelő kulccsal. Az adattitkosítás célja az adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának biztosítása, különösen akkor, ha az adatok biztonságos átvitele vagy tárolása a cél.

Hogyan működik az adattitkosítás?

Az adattitkosítás során az eredeti adatokat egy algoritmus (titkosítási algoritmus) segítségével kódolják, így azok olvashatatlanná válnak. A dekódolás során egy visszafejtési algoritmust és kulcsot használnak az eredeti adatok visszaállítására.

  1. Titkosítás: Az adatokat egy algoritmus átalakítja titkosított, olvashatatlan formára.
  2. Kulcsok: A titkosítási és visszafejtési folyamat kulcsokat használ. Ezek a kulcsok határozzák meg, hogy ki férhet hozzá az eredeti adatokhoz.
  3. Dekódolás: A dekódolás során a megfelelő kulccsal és algoritmussal az eredeti adat visszaállítható.

Titkosítási típusok

  1. Szimmetrikus titkosítás: A szimmetrikus titkosítási rendszerek ugyanazt a kulcsot használják mind a titkosítás, mind a dekódolás folyamatához. Ezért a kulcsot biztonságosan kell megosztani a felek között.
    • Példák: AES (Advanced Encryption Standard), DES (Data Encryption Standard), 3DES (Triple DES).
    • Előny: Nagyon gyors.
    • Hátrány: A kulcsot biztonságosan kell megosztani.
  2. Aszimmetrikus titkosítás: Az aszimmetrikus titkosítás két külön kulcsot használ: egy nyilvános kulcsot (titkosításhoz) és egy privát kulcsot (dekódoláshoz). A nyilvános kulcs bárki számára elérhető, de csak a privát kulccsal rendelkező fél képes az adatokat dekódolni.
    • Példák: RSA, Elliptikus görbe titkosítás (ECC).
    • Előny: Nem kell megosztani a privát kulcsot.
    • Hátrány: Lassan működik a szimmetrikus titkosításhoz képest.
  3. Hibrid titkosítás: A hibrid titkosítás kombinálja a szimmetrikus és aszimmetrikus titkosítást. Az aszimmetrikus kulcsokat használják a szimmetrikus kulcs biztonságos átviteléhez, majd a szimmetrikus titkosítást használják az adatok tényleges titkosításához.
    • Példa: TLS/SSL kapcsolatban, ahol a HTTPS protokoll is ezt alkalmazza a biztonságos adatátvitelhez.

Főbb titkosítási algoritmusok

  1. AES (Advanced Encryption Standard): Az AES egy szimmetrikus kulcsú titkosítási algoritmus, amely rendkívül biztonságos és gyors. Ez az egyik legelterjedtebb titkosítási módszer, amelyet kormányok és szervezetek is széles körben használnak.
  2. RSA: Az RSA egy aszimmetrikus kulcsú algoritmus, amelyet főként nyilvános kulcsú titkosításhoz használnak. Mivel lassú a szimmetrikus titkosításhoz képest, általában kis adatmennyiségek, például szimmetrikus kulcsok titkosítására használják.
  3. Blowfish és Twofish: Ezek szimmetrikus titkosítási algoritmusok, amelyeket kisméretű eszközök és gyors titkosítási feladatok esetében használnak.
  4. Elliptikus görbe titkosítás (ECC): Az ECC egy aszimmetrikus kulcsú titkosítás, amely kisebb kulcsokkal is magas fokú biztonságot nyújt, ezért különösen hatékony mobil eszközökön vagy olyan alkalmazásokban, ahol a teljesítmény kulcsfontosságú.

Hol használjuk az adattitkosítást?

  1. Adatok átvitele: A hálózatokon keresztül továbbított adatokat titkosítással védik, hogy csak az illetékes felek tudják azt megérteni. A leggyakoribb protokollok közé tartozik a HTTPS (SSL/TLS), amely a webes forgalmat titkosítja, valamint a VPN hálózatok, amelyek a biztonságos kapcsolatokat titkosítással védik.
  2. Adatok tárolása: Az érzékeny adatokat (például jelszavak, hitelkártyaadatok) titkosítva tárolják az adatbázisokban és fájlrendszerekben. Az olyan eszközök, mint a BitLocker vagy a FileVault, teljes lemez titkosítást biztosítanak.
  3. E-mailek: Az e-mail kommunikáció titkosítására használják a PGP (Pretty Good Privacy) vagy a S/MIME szabványokat, hogy a levelezés biztonságos maradjon.
  4. Jelszavak hash-elése: A jelszavak biztonságos tárolására titkosított hash algoritmusokat, például bcrypt vagy SHA-256 algoritmusokat használnak, hogy a jelszavak ne legyenek visszafejthetők az adatbázis feltörése esetén sem.
  5. Blockchain és kriptovaluták: A blockchain technológiák és a kriptovaluták, mint a Bitcoin, széles körben használnak titkosítási eljárásokat az adatbiztonság fenntartására és a tranzakciók hitelesítésére.

Adattitkosítási gyakorlatok

  1. Erős kulcshasználat: Az erős titkosítás kulcsfontosságú az adatbiztonság érdekében. Javasolt hosszú és véletlenszerűen generált kulcsokat használni.
  2. Kulcsok biztonságos kezelése: A kulcsokat biztonságosan kell tárolni, hogy csak az illetékes felek férjenek hozzá. A Hardware Security Modules (HSM) és más kulcskezelési rendszerek segítenek ebben.
  3. Frissített titkosítási algoritmusok használata: Fontos a legújabb, biztonságos titkosítási algoritmusok használata, mivel a régebbi algoritmusokat (pl. DES, MD5) már feltörték vagy gyengének találták.
  4. Rendszeres kulcsfrissítés: Az adatok védelme érdekében fontos, hogy rendszeresen cseréljék a titkosítási kulcsokat.
  5. Hozzáférési korlátozások: Csak az arra jogosult felhasználók férhetnek hozzá a titkosításhoz szükséges kulcsokhoz és titkosított adatokhoz.

Összegzés:

Az adattitkosítás nélkülözhetetlen eszköz az adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának biztosításához. Legyen szó adatátvitelről vagy tárolásról, a titkosítás védi az érzékeny információkat az illetéktelen hozzáféréstől. Ha további részleteket szeretnél tudni a titkosítási algoritmusokról vagy annak gyakorlati alkalmazásáról, szívesen segítek!

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=adattitkosítás&oldid=3453626”