Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒlɒpɛcʃeːɡ]

Főnév

alapegység

  1. (tudományos) Az az egységnek tekintett mennyiség, amelyből valamely (mérték)egységrendszer egységei levezethetők. [1]

Etimológia

alap +‎ egység, a német Grundeinheit szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

alapegység ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset alapegység alapegységek
tárgyeset alapegységet alapegységeket
részes eset alapegységnek alapegységeknek
-val/-vel alapegységgel alapegységekkel
-ért alapegységért alapegységekért
-vá/-vé alapegységgé alapegységekké
-ig alapegységig alapegységekig
-ként alapegységként alapegységekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben alapegységben alapegységekben
-on/-en/-ön alapegységen alapegységeken
-nál/-nél alapegységnél alapegységeknél
-ba/-be alapegységbe alapegységekbe
-ra/-re alapegységre alapegységekre
-hoz/-hez/-höz alapegységhez alapegységekhez
-ból/-ből alapegységből alapegységekből
-ról/-ről alapegységről alapegységekről
-tól/-től alapegységtől alapegységektől
alapegység birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én alapegységem alapegységeim
a te alapegységed alapegységeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
alapegysége alapegységei
a mi alapegységünk alapegységeink
a ti alapegységetek alapegységeitek
az ő alapegységük alapegységeik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6