egység
Kiejtés
- IPA: [ ˈɛcʃeːɡ]
Főnév
egység
- (matematika) Olyan mennyiség, melynek többszöröseivel mérjük a többi mennyiséget. Az alapul vett mennyiség. Például a hosszúság mértékegysége a méter.
Etimológia
egy + -ség, a német Einheit szó tükörfordítása
Származékok
- egységes
- (összetételek): alapegység, alegység, gyáregység, időegység, mértékegység, tájegység, tápegység, térképegység, tömegegység, vezérlőegység
Szókapcsolatok
Fordítások
alapul vett mennyiség
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | egység | egységek |
| tárgyeset | egységet | egységeket |
| részes eset | egységnek | egységeknek |
| -val/-vel | egységgel | egységekkel |
| -ért | egységért | egységekért |
| -vá/-vé | egységgé | egységekké |
| -ig | egységig | egységekig |
| -ként | egységként | egységekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | egységben | egységekben |
| -on/-en/-ön | egységen | egységeken |
| -nál/-nél | egységnél | egységeknél |
| -ba/-be | egységbe | egységekbe |
| -ra/-re | egységre | egységekre |
| -hoz/-hez/-höz | egységhez | egységekhez |
| -ból/-ből | egységből | egységekből |
| -ról/-ről | egységről | egységekről |
| -tól/-től | egységtől | egységektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | egységem | egységeim |
| a te | egységed | egységeid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
egysége | egységei |
| a mi | egységünk | egységeink |
| a ti | egységetek | egységeitek |
| az ő | egységük | egységeik |