Wikiszótár

alapsokaság

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒlɒpʃokɒʃaːɡ]

Főnév

alapsokaság

  1. (matematika, valószínűségszámítás) Alapsokaság (vagy populáció) egy statisztikai fogalom, amely egy adott vizsgálat, kutatás vagy megfigyelés céljából vizsgált elemek összességét jelenti. Az alapsokaság lehet egyének, tárgyak, események vagy megfigyelések halmaza, amelyek a vizsgálat szempontjából relevánsak.

Főbb jellemzők:

  1. Definíció: Az alapsokaság egyértelműen definiálva van, és a vizsgálat céljainak megfelelően kell kiválasztani. Például egy egészségügyi felmérés esetében az alapsokaság lehet a vizsgált város összes lakosa.
  2. Mintavétel: Mivel az alapsokaság gyakran túl nagy ahhoz, hogy minden elemét megfigyeljük, mintavételi eljárásokat alkalmazunk, hogy a populáció egy részhalmazát, azaz a mintát vizsgáljuk. A minta kellően reprezentatív kell legyen, hogy a következtetések megbízhatóak legyenek.
  3. Statisztikai elemzés: Az alapsokaság adatai alapján végeznek statisztikai elemzéseket, hogy általánosíthassák az eredményeket a teljes populációra. A statisztikai mutatók, mint például a középérték, szórás és más jellemzők az alapsokaság jellemzésére szolgálnak.
  4. Változók: Az alapsokaság elemei különböző változókkal rendelkezhetnek, például kor, nem, jövedelem, vagy bármilyen más tulajdonság, amely fontos a vizsgálat szempontjából.

Példa:

Ha egy kutató azt szeretné vizsgálni, hogy a középiskolások hány órát töltenek tanulással hetente, akkor az alapsokaság a város összes középiskolás diákja lehet. A kutató ezután véletlenszerűen választ ki néhány diákot (a mintát), és megkérdezi őket, hogy milyen gyakran tanulnak, majd az így nyert adatok alapján következtetéseket von le az alapsokaságra vonatkozóan.

Fontosság:

Az alapsokaság pontos meghatározása és megértése kulcsfontosságú a statisztikai elemzés megbízhatósága szempontjából, mivel a minták és következtetések alapját képezik.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=alapsokaság&oldid=3445562”