Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒlːɛrɡijɒ]

Főnév

allergia

  1. (orvostudomány) Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra (allergénekre), amelyek az átlagos emberi szervezet számára ártalmatlanok. Az allergiás reakció akkor következik be, amikor az immunrendszer az allergént veszélyes kórokozónak (például vírusnak vagy baktériumnak) tekinti, és különféle ellenanyagok (antitestek) termelésével védekezik ellene. Az allergia lehet enyhe és ártalmatlan, de súlyos, életveszélyes állapotot is okozhat, például anafilaxiás sokkot. Az allergia az egyik leggyakoribb immunológiai rendellenesség, amely bármely életkorban kialakulhat, és az érintettek száma világszerte folyamatosan növekszik.

Az allergia okai

Az allergiás reakciók mögött az immunrendszer kóros érzékenysége áll bizonyos allergénekkel szemben. Az allergia kialakulásának pontos oka nem mindig ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához:

  1. Genetikai hajlam – Az allergia gyakran örökletes, így azoknál, akiknek a családjában előfordult már allergiás megbetegedés (például szénanátha, asztma vagy ekcéma), nagyobb valószínűséggel alakul ki.
  2. Környezet és életmód – A környezeti hatások, például a levegőszennyezés, dohányfüst, vegyi anyagok és a tisztítószerek használata növelhetik az allergiás reakciók kockázatát. Emellett a nyugati életmódhoz kapcsolódó, túlzottan steril környezet és az antibiotikumok gyakori használata hozzájárulhat az immunrendszer természetes fejlődésének megváltozásához, ami allergiához vezethet.
  3. Immunrendszeri zavarok – Az immunrendszer egyensúlyának felborulása és a mikrobiom (a bélben élő jótékony baktériumok összessége) megváltozása is szerepet játszhat az allergia kialakulásában.
  4. Allergéneknek való kitettség – Az allergiás reakciók ismételt vagy hosszú távú kitettség hatására alakulnak ki bizonyos anyagokkal szemben, amelyek allergiát válthatnak ki. Az allergének lehetnek növényi pollenek, állati szőrök, élelmiszerek, gyógyszerek, rovarcsípések, penész és poratka.

Az allergiás reakció mechanizmusa

Az allergiás reakció az allergénnel való első érintkezés során alakul ki, amikor az immunrendszer érzékennyé válik rá, és elkezd antitesteket, főként IgE-t (immunoglobulin E) termelni. Amikor az allergén újból bekerül a szervezetbe, ezek az antitestek felismerik, és aktiválják a hízósejteket és bazofileket, amelyek hisztamint és más vegyi anyagokat szabadítanak fel. Ezek a vegyi anyagok okozzák az allergiás tüneteket, például a bőrkiütést, viszketést, duzzanatot és légzési nehézséget.

Az allergia típusai és tünetei

Az allergiás reakciók többféle típusa létezik, attól függően, hogy milyen allergén váltja ki a tüneteket és milyen tünetek jelentkeznek:

  1. Légúti allergia – A leggyakoribb allergiafajta, amelyet pollenek, poratka, penész vagy állati szőr vált ki. Tünetei:
    • Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
    • Viszkető, könnyező szemek
    • Köhögés, torokfájás
    • Nehézlégzés, asztmás roham
  2. Ételallergia – Az ételallergia akkor fordul elő, amikor a szervezet egyes élelmiszereket allergénként azonosít. Az élelmiszerallergének közé tartozik a tej, tojás, mogyoró, diófélék, hal, kagylók, búza és szójatermékek. Tünetei:
    • Hányinger, hányás
    • Hasfájás, hasmenés
    • Bőrkiütés, csalánkiütés
    • Súlyos esetben anafilaxiás sokk, amely légzési nehézségekkel, szédüléssel és eszméletvesztéssel járhat
  3. Kontaktallergia – A bőrrel érintkező anyagok, például nikkel, latex, illatanyagok és kozmetikumok allergiás reakciókat válthatnak ki. Tünetei:
    • Bőrpír, viszketés
    • Duzzanat, hólyagok
    • Ekcéma és bőrirritáció
  4. Gyógyszerallergia – Egyes gyógyszerek, például penicillin, ibuprofen, aszpirin vagy antibiotikumok allergiás reakciót válthatnak ki. Tünetei:
    • Bőrkiütés, csalánkiütés
    • Légzési nehézség
    • Anafilaxiás reakciók
  5. Rovarcsípés allergia – A rovarcsípések (például méhek, darazsak) szintén okozhatnak allergiás reakciót. Tünetei:
    • Duzzanat, fájdalom a csípés helyén
    • Bőrkiütés, csalánkiütés
    • Súlyos esetben anafilaxiás sokk

Az allergia diagnózisa

Az allergia diagnosztizálása több lépésből áll, amelyek célja az allergén pontos meghatározása és a tünetek kezelése:

  1. Anamnézis és fizikai vizsgálat – Az orvos megkérdezi a tünetekről, azok megjelenésének időpontjáról és gyakoriságáról, valamint az életmódról és környezeti hatásokról.
  2. Allergiatesztek – Az allergén azonosítására szolgáló vizsgálatok:
    • Bőrpróba (Prick teszt) – A bőr felszínén apró szúrásokat végeznek, és különféle allergéneket juttatnak a bőrre. A pozitív reakciót bőrpír és duzzanat jelzi.
    • Vérvizsgálat – Az IgE antitestek szintjének mérésére szolgál, amely alapján megállapítható, hogy a szervezet allergiás reakciót mutat-e egy adott allergénre.
  3. Eliminációs diéta – Ételallergia gyanúja esetén az adott ételt kiiktatják az étrendből, majd fokozatosan visszavezetik, hogy megfigyeljék, előidéz-e allergiás reakciót.

Az allergia kezelése és megelőzése

Az allergia kezelése többféle módszerrel lehetséges, amelyek célja a tünetek enyhítése és az allergiás reakciók megelőzése:

  1. Gyógyszeres kezelés – Az allergiás tünetek kezelésére antihisztaminokat, kortikoszteroidokat, hörgőtágítókat és dekongesztánsokat használnak. Az antihisztaminok segítenek gátolni a hisztamin felszabadulását, míg a kortikoszteroidok csökkentik a gyulladást.
  2. Immunterápia (allergén-specifikus immunterápia) – Ez a hosszú távú kezelés segít csökkenteni a szervezet érzékenységét az adott allergénnel szemben. Az allergént fokozatosan emelkedő dózisban juttatják be a szervezetbe, ami hozzászokást eredményezhet.
  3. Életmódbeli változtatások és megelőzés – Az allergének kerülése a leghatékonyabb módja a tünetek megelőzésének. Például pollenallergia esetén érdemes elkerülni a kültéri tevékenységeket a pollenszezonban, porallergia esetén pedig rendszeres takarítással, levegőszűrők használatával csökkenteni a poratka mennyiségét.
  4. Anafilaxiás sokk kezelése – Súlyos allergiás reakció esetén az adrenalin-injektor (például EpiPen) alkalmazása életmentő lehet, mivel gyorsan enyhíti az anafilaxiás tüneteket.

Allergia és életminőség

Az allergia komoly hatással lehet az életminőségre, különösen, ha a tünetek tartósak vagy szezonálisak. Az allergiás reakciók zavarhatják az alvást, csökkenthetik a munkavégzési és tanulási képességet, és befolyásolhatják a szociális életet is. Az allergia tudatos kezelése, az allergének elkerülése és a megfelelő gyógyszeres kezelés mind segíthetnek a tünetek enyhítésében, és hozzájárulhatnak az életminőség javításához.

Összefoglalás

Az allergia az immunrendszer kóros reakciója olyan anyagokra, amelyek normál esetben ártalmatlanok. Az allergia különböző típusai – légúti, étel, kontakt, gyógyszer és rovarcsípés allergia – különböző tünetekkel járhatnak, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Az allergia diagnosztizálása, az allergének elkerülése, valamint a megfelelő gyógyszeres és immunterápiás kezelés segíthet a tünetek kezelésében és az allergiás reakciók megelőzésében.

Származékok

Fordítások