Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒltɛrnaːlaːʃiteːtɛl]

Főnév

alternálási tétel

  1. (matematika) Az alternálási tétel (más néven alternáló sorozatok tétel) egy fontos eredmény az analízisben, amely meghatározza, hogy mikor konvergál egy alternáló sorozat. Az alternáló sorozatok általában olyan sorozatok, amelyek tagjai váltakozó előjelűek.

Alternálási Tétel: Legyen   egy valós számokból álló sorozat, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

1. Az   sorozat monoton csökkenő (azaz   minden  -re) és 2.  .

Ekkor az alternáló sorozat   konvergens, és a sorozat határértéke:  

Különleges Esetek: - Leibniz-tétel: Az alternálási tétel különleges esete, amely arra vonatkozik, hogy ha az   sorozat monoton csökkenő és a határértéke 0, akkor az alternáló sorozat konvergál.

Alkalmazások: - Függvények integrálása: Az alternálási tétel gyakran alkalmazható integrálok közelítésére és a konvergencia vizsgálatára. - Sorozatok és sorok vizsgálata: Az analízis különböző területein, például a Fourier-sorok és más végtelen sorozatok vizsgálatakor fontos szerepet játszik.

Összegzés: Az alternálási tétel egy hasznos eszköz az alternáló sorozatok konvergenciájának vizsgálatára. Az ilyen sorozatokban a tagok váltakozó előjelűsége különleges viselkedést mutat, és a tétel lehetővé teszi a konvergencia meghatározását bizonyos feltételek mellett.