Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒndroɡiːnijɒ]

Főnév

androgínia (a görög ἀνδρός, androsz, 'férfi' és γυνή, güné, 'asszony' szóból)

  • teológiai-ontológiai elképzelés, amely szerint az ember eredetileg kétnemű. (Platón, Philó, a gnosztikusok, Baader, Szolovjov)
    1. A férfi és női jelleg kezdettől a lét két pólusa: az aktív-átfogó kezdeményező elv és a passzív-megőrző, amannak tartalmat és hatékonyságot nyújtó befogadó elv. A kettő közti feszültség azonosságként oldódik föl a szellemben, nem válik szét.
    2. Az, hogy az egyes emberekben szétválik ez a két pólus, arra mutat vissza, hogy valamiféle törés, szakadás állt be a kozmoszban. Baader szerint ez az Istentől való elszakadás kifejeződése, s így üdvösségi funkciója van.
  1. kétneműség (a két nem keveredése egy személyben)
  2. hímnősség (növényekben, állatokban)

Fordítások