Wikiszótár

angina pectoris

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒŋɡinɒpɛt͡storiʃ]

Főnév

angina pectoris

  1. Az angina pectoris egy mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzés, amelyet a szívizom elégtelen vérellátása okoz. Ez az állapot általában a szívkoszorúerek (coronariák) szűkülete vagy elzáródása miatt alakul ki, és a koszorúér-betegség egyik leggyakoribb tünete. Az angina pectoris során a szív nem kap elegendő oxigént a megfelelő működéshez, különösen akkor, amikor megnövekedett igényeknek (például fizikai aktivitás vagy érzelmi stressz) van kitéve.

Az angina pectoris típusai:

  1. Stabil angina:
    • A leggyakoribb típus, amely általában fizikai aktivitás vagy stressz hatására jelentkezik, amikor a szív oxigénigénye megnő. A fájdalom általában rövid ideig tart, és pihenés vagy nitroglicerin (értágító gyógyszer) alkalmazásával enyhül.
    • Jellemző tünetek: Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely a karokba, nyakba, vállakba vagy hátba sugározhat.
  2. Instabil angina:
    • Az instabil angina veszélyesebb állapot, mivel előfordulhat, hogy pihenés közben is fellép, és a tünetek egyre súlyosbodnak. Ez az állapot súlyos koszorúér-elzáródásra utalhat, és növeli a szívinfarktus (szívroham) kockázatát.
    • Orvosi vészhelyzet: Az instabil angina azonnali orvosi kezelést igényel, mivel a szív vérellátása kritikus mértékben csökkenhet.
  3. Prinzmetal-angina (variáns angina):
    • Ritkább formája az anginának, amelyet a koszorúerek átmeneti görcse okoz. Ez a típusú angina gyakran pihenés közben lép fel, és a fájdalom intenzív, de átmeneti. A görcsöket értágító gyógyszerekkel, például nitroglicerinnel lehet enyhíteni.
    • Kiváltó okok: Az érszűkületet különböző tényezők válthatják ki, például hideg, dohányzás vagy stressz.

Az angina pectoris tünetei:

  • Mellkasi fájdalom: Az angina pectoris legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely általában a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom kisugározhat a karokba, nyakba, hátba, vállakba vagy állkapocsba.
  • Nyomás vagy szorító érzés: Gyakran a fájdalmat nyomásként vagy szorításként írják le, mintha egy súly nehezedne a mellkasra.
  • Légszomj: Sok beteg légszomjat is tapasztal az angina során, különösen fizikai megterhelés alatt.
  • Fáradtság: Néhány beteg fáradtságot vagy gyengeséget is érezhet a fájdalom mellett.
  • Izzadás és szédülés: Az angina rohama közben gyakran jelentkezik hideg verejtékezés, hányinger vagy szédülés.

Kiváltó okok:

Az angina pectoris leggyakrabban a koszorúér-betegség következménye, amely során a koszorúerek szűkülete vagy elzáródása csökkenti a szív oxigénellátását. A koszorúér-betegség fő oka az ateroszklerózis (érelmeszesedés), amelyben a koszorúerek belső falain lerakódó plakkok szűkítik az ereket. Az angina epizódokat különféle tényezők válthatják ki, például:

  • Fizikai aktivitás: A testmozgás vagy megerőltetés növeli a szív oxigénigényét, ami angina tüneteket válthat ki.
  • Érzelmi stressz: Stressz vagy szorongás hatására növekedhet a vérnyomás és a pulzus, ami szintén növeli a szív terhelését.
  • Hideg időjárás: Hideg időben az erek összeszűkülnek, ami anginás tüneteket okozhat.
  • Nehéz étkezés: A nagy mennyiségű étel fogyasztása növelheti a szív terhelését, mivel az emésztési folyamat energiát igényel.

Diagnózis:

Az angina diagnosztizálása orvosi vizsgálatot és különféle teszteket igényel annak érdekében, hogy megállapítsák a koszorúér-betegség fennállását, illetve kizárják más lehetséges okokat. A leggyakrabban használt diagnosztikai módszerek közé tartoznak:

  1. EKG (elektrokardiogram): Az EKG a szív elektromos aktivitását méri, és segít felismerni a szívizom elégtelen vérellátását, amely anginás roham alatt jelentkezhet.
  2. Terheléses teszt: Ezt a vizsgálatot fizikai aktivitás közben végzik, hogy megnézzék, hogyan reagál a szív a megterhelésre, és kimutassák az esetleges vérellátási zavarokat.
  3. Szívultrahang (echokardiográfia): Ez a képalkotó vizsgálat a szív működését vizsgálja, beleértve a szívizom vastagságát és az esetleges sérüléseket.
  4. Koronária CT angiográfia: Ez egy speciális képalkotó eljárás, amely a koszorúerek állapotát vizsgálja, és kimutatja az esetleges szűkületeket vagy elzáródásokat.
  5. Koronária angiográfia: Ez egy invazív eljárás, amely során kontrasztanyagot fecskendeznek az erekbe, hogy röntgenfelvétellel vizsgálják a koszorúerek állapotát és a vérellátás mértékét.

Kezelés:

Az angina kezelése attól függ, hogy milyen súlyos a betegség, és milyen típusú angináról van szó. A kezelés célja a tünetek enyhítése, a szív oxigénellátásának javítása és a szívroham kockázatának csökkentése.

  1. Életmódbeli változtatások:
    • Dohányzás abbahagyása: A dohányzás jelentősen növeli a koszorúér-betegség és az angina kockázatát.
    • Egészséges étrend: Az alacsony zsírtartalmú és alacsony koleszterinszintű étrend segít megelőzni az érelmeszesedést.
    • Testmozgás: A rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás javíthatja a szív egészségét.
    • Súlykontroll: Az egészséges testsúly fenntartása segíthet csökkenteni a szív terhelését.
  2. Gyógyszeres kezelés:
    • Nitroglicerin: Ez egy értágító gyógyszer, amelyet anginás roham esetén alkalmaznak. Segít ellazítani és tágítani a koszorúereket, javítva a véráramlást a szívbe.
    • Béta-blokkolók: Csökkentik a szív terhelését azáltal, hogy lassítják a szívfrekvenciát és csökkentik a vérnyomást.
    • Kalciumcsatorna-blokkolók: Segítenek ellazítani az ereket és javítani a véráramlást.
    • Aspirin vagy más véralvadásgátlók: Csökkentik a vérrögök kialakulásának kockázatát, ami segít megelőzni a szívrohamot.
    • Koleszterincsökkentők (sztatinok): Segítenek csökkenteni az érelmeszesedést, ami az angina egyik fő oka.
  3. Sebészeti beavatkozások:
    • Angioplasztika és sztent beültetés: Ezt az eljárást alkalmazzák, ha a koszorúerek jelentős szűkülete miatt az angina súlyosbodik. Az angioplasztika során egy ballonos katétert vezetnek be az érbe, hogy kitágítsák a szűkületet, majd sztentet helyeznek be, hogy nyitva tartsák az eret.
    • Koszorúér bypass műtét: Súlyos esetekben, amikor az erek elzáródása súlyos, koszorúér bypass műtétet végezhetnek, amely során új ereket hoznak létre, hogy a vér megkerülhesse az elzáródott részeket.

Összefoglalás:

Az angina pectoris a szív elégtelen oxigénellátásának következtében kialakuló mellkasi fájdalom, amely általában a koszorúér-betegség miatt alakul ki. A kezelés célja a szív oxigénellátásának javítása és a szívinfarktus kockázatának csökkentése.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=angina_pectoris&oldid=3456070”