Kiejtés

  • IPA: [ ˈbeːkɒ]

Főnév

béka

 
béka
  1. A békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura vagy Salientia) 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályának (Amphibia) egyik rendszertani rendjét alkotja. Közös jellemzőjük a farok hiánya kifejlett állapotban, a lapított test, a viszonylag gyenge elülső és izmos, hosszú ugrólábbá fejlődött hátsó végtagok, a dülledt szemek. Mind ragadozók vagy rovarevők.

Etimológia

Egy ótörök szóból, vö. kirgiz бака, modern török kurbağa.

Fordítások

Ragozás

béka ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset béka békák
tárgyeset békát békákat
részes eset békának békáknak
-val/-vel békával békákkal
-ért békáért békákért
-vá/-vé békává békákká
-ig békáig békákig
-ként békaként békákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben békában békákban
-on/-en/-ön békán békákon
-nál/-nél békánál békáknál
-ba/-be békába békákba
-ra/-re békára békákra
-hoz/-hez/-höz békához békákhoz
-ból/-ből békából békákból
-ról/-ről békáról békákról
-tól/-től békától békáktól
béka birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én békám békáim
a te békád békáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
békája békái
a mi békánk békáink
a ti békátok békáitok
az ő békájuk békáik

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok