Újságbélyeg 1868-ból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbeːjɛɡ]

Főnév

bélyeg

  1. jegy vagy jel, ami negatívan megkülönböztet, szégyenfolt
  2. postabélyeg

Etimológia

Fordítások

Ragozás

bélyeg ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bélyeg bélyegek
tárgyeset bélyeget bélyegeket
részes eset bélyegnek bélyegeknek
-val/-vel bélyeggel bélyegekkel
-ért bélyegért bélyegekért
-vá/-vé bélyeggé bélyegekké
-ig bélyegig bélyegekig
-ként bélyegként bélyegekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bélyegben bélyegekben
-on/-en/-ön bélyegen bélyegeken
-nál/-nél bélyegnél bélyegeknél
-ba/-be bélyegbe bélyegekbe
-ra/-re bélyegre bélyegekre
-hoz/-hez/-höz bélyeghez bélyegekhez
-ból/-ből bélyegből bélyegekből
-ról/-ről bélyegről bélyegekről
-tól/-től bélyegtől bélyegektől
bélyeg birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bélyegem bélyegeim
a te bélyeged bélyegeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bélyege bélyegei
a mi bélyegünk bélyegeink
a ti bélyegetek bélyegeitek
az ő bélyegük bélyegeik

Származékok