Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbeːnɒ]

Melléknév

béna (középfok bénább, felsőfok legbénább)

  1. Mozogni vagy valamelyik végtagját használni fizikailag képtelen.
  2. (szleng) Szerencsétlen.

Etimológia

Egy szláv *beden (a.m. szegény) szó nőnemű alakjából (*bedna).

Fordítások

Származékok

Főnév

béna

  1. Béna személy.

Fordítások