Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbylbyl]

Főnév

bülbül

  1. (irodalmi) Fülemüle.

Ragozás

bülbül ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bülbül bülbülök
tárgyeset bülbült bülbülöket
részes eset bülbülnek bülbülöknek
-val/-vel bülbüllel bülbülökkel
-ért bülbülért bülbülökért
-vá/-vé bülbüllé bülbülökké
-ig bülbülig bülbülökig
-ként bülbülként bülbülökként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bülbülben bülbülökben
-on/-en/-ön bülbülön bülbülökön
-nál/-nél bülbülnél bülbülöknél
-ba/-be bülbülbe bülbülökbe
-ra/-re bülbülre bülbülökre
-hoz/-hez/-höz bülbülhöz bülbülökhöz
-ból/-ből bülbülből bülbülökből
-ról/-ről bülbülről bülbülökről
-tól/-től bülbültől bülbülöktől
bülbül birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bülbülöm bülbüljeim
a te bülbülöd bülbüljeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bülbülje bülbüljei
a mi bülbülünk bülbüljeink
a ti bülbülötök bülbüljeitek
az ő bülbüljük bülbüljeik

Gyakoriság

  • 5

Forrás

Azeri

Főnév

bülbül

  1. csalogány

Krími tatár

Főnév

bülbül

  1. csalogány

Török

Főnév

bülbül

  1. csalogány

Etimológia

A perzsa بلبل szóból.