Főnév

backpropagation (tsz. backpropagations)

  1. (matematika, informatika, mesterséges intelligencia, algoritmusok) A **visszaterjesztés** (angolul **backpropagation**) egy alapvető algoritmus a mesterséges neurális hálózatok tanulásában, amely a hálózat súlyait és biasait módosítja a hibák minimalizálása érdekében. Ez az algoritmus a hibát visszafelé terjeszti a hálózat rétegein keresztül, és ezzel hatékonyan frissíti a súlyokat, hogy a hálózat tanuljon az adatokból. A visszaterjesztés kulcsfontosságú eleme a neurális hálózatok képzésének, és a gradiens módszeren alapul.

A visszaterjesztés működése

A visszaterjesztés két fő lépésre osztható: előrehaladás (forward pass) és visszafelé terjesztés (backward pass).

1. Előrehaladás (Forward Propagation)

  • Az adatokat a hálózat bemeneti rétegén keresztül továbbítjuk a rejtett rétegeken át egészen a kimeneti rétegig.
  • Minden rétegben a neurális hálózat neuronjaiban zajló számításokkal meghatározzuk a hálózat becslését vagy predikcióját.
  • A kimeneti réteg végén kapjuk meg a becsült kimenetet, amelyet összehasonlítunk a valódi kimenettel.
  • Ezután kiszámítjuk a hiba értékét (a predikció és a tényleges kimenet különbségét) egy veszteségfüggvény segítségével, például a keresztentrópia vagy a négyzetes hiba segítségével.

2. Visszafelé terjesztés (Backward Propagation)

  • A visszaterjesztés során a hibát "visszafelé" terjesztjük a hálózatban, kezdve a kimeneti rétegtől vissza a bemeneti réteg felé.
  • A hibákat minden rétegen keresztül visszavezetjük, hogy kiszámítsuk, milyen mértékben befolyásolta az egyes súlyok és biasok a végső hibát.
  • A láncszabály (chain rule) alkalmazásával számítjuk ki a gradiens értékét (változás mértékét) a súlyok és biasok tekintetében. Ez az információ megmutatja, hogy milyen irányba és mértékben kell megváltoztatni ezeket a paramétereket a hálózat teljesítményének javítása érdekében.

Gradiens módszer és súlyok frissítése

  • A visszaterjesztés során kiszámított gradiensek felhasználásával a súlyokat egy optimalizálási algoritmus, például a gradiens-descent (gradiens-módszer) segítségével frissítjük.
  • A frissítés célja, hogy csökkentse a veszteségfüggvény értékét, és így javítsa a hálózat teljesítményét. A súlyok frissítésének általános szabálya:

 

Ahol:

  •  : az új súly,
  •  : az aktuális súly,
  •  : a tanulási ráta, amely meghatározza, hogy milyen nagy lépésekkel frissítjük a súlyokat,
  •  : a veszteségfüggvény deriváltja a súly tekintetében (ez a gradiens).
  • A tanulási ráta ( ) kulcsfontosságú paraméter, mert szabályozza, hogy a súlyok frissítése mennyire legyen gyors vagy lassú. Ha túl magas, akkor instabil lesz a tanulás, ha túl alacsony, akkor a tanulás lassúvá válhat.

Láncszabály (Chain Rule)

A visszaterjesztés algoritmus a láncszabály matematikai módszerét használja a gradiens számításához. A láncszabály segítségével minden réteg hibáját és gradiensét kiszámíthatjuk, figyelembe véve a rétegek közötti kapcsolatokat.

  • Ha van egy összetett függvény, amely több komponensből áll, például:

  A láncszabály szerint a  -hoz tartozó deriváltat úgy számítjuk ki, hogy minden egyes függvény részderiváltját megszorozzuk:  

A neurális hálózatban ez a számítás minden réteg esetén elvégezhető, így kapjuk meg a súlyok és biasok változtatásához szükséges gradiens értékeket.

Példa visszaterjesztésre

Tegyük fel, hogy van egy háromrétegű neurális hálózatunk: egy bemeneti réteg, egy rejtett réteg és egy kimeneti réteg. A visszaterjesztés során:

  1. Előrehaladás: A bemeneti adatokat a rejtett rétegek neuronjai feldolgozzák, és eljutunk a kimeneti réteghez, ahol a hálózat megad egy becslést.
  2. Veszteség kiszámítása: A kimeneti rétegnél a veszteségfüggvénnyel kiszámítjuk a hibát, például a tényleges és a becsült kimenet közötti különbséget.
  3. Visszaterjesztés: Visszafelé haladunk a rétegeken, és minden réteghez kiszámítjuk, hogyan befolyásolta az adott réteg neuronjainak súlya és biasai a hibát. A hibát a rétegek között visszaterjesztjük, miközben alkalmazzuk a láncszabályt.
  4. Súlyok frissítése: A kiszámított gradiens segítségével frissítjük a hálózat súlyait és biasait, hogy a következő előrehaladás során a hálózat közelebb kerüljön a helyes predikcióhoz.

Előnyök és kihívások

Előnyök

  • A visszaterjesztés egy hatékony módszer a hálózatok súlyainak optimalizálására, lehetővé téve a komplex feladatok megtanulását.
  • A mély tanulási modellek, mint a konvolúciós neurális hálózatok (CNN) vagy a rekurzív neurális hálózatok (RNN), mind a visszaterjesztést használják a súlyok frissítésére, így ez az algoritmus elengedhetetlen a modern AI rendszerek működéséhez.

Kihívások

  • Gradiens eltűnése (vanishing gradient): Ha a hálózat nagyon mély, akkor a visszaterjesztés során a gradiens értékek nagyon kicsivé válhatnak, és emiatt a súlyok frissítése lassú lesz. Ez különösen a régebbi aktivációs függvények, mint a Sigmoid vagy a Tanh esetében fordul elő.
  • Gradiens robbanása (exploding gradient): Az ellenkező probléma is előfordulhat, amikor a gradiens értéke túl nagy lesz, és instabillá válik a tanulási folyamat. Ezt gyakran rekurzív neurális hálózatoknál tapasztalják.
  • Túl sok adat és számítási teljesítmény: A nagy hálózatok esetén a visszaterjesztés sok számítási erőforrást igényel, különösen nagy adatkészleteken történő tanításkor.

Összefoglalás

A visszaterjesztés a mesterséges neurális hálózatok tanulásának kulcsfontosságú algoritmusa. Ez teszi lehetővé a hálózat számára, hogy a bemeneti adatok és a várt kimenet közötti különbségek alapján fokozatosan javítsa a teljesítményét. A láncszabályt és a gradiens-módszert használva a visszaterjesztés segíti a súlyok és biasok optimalizálását, így a hálózat képes lesz bonyolult mintázatokat megtanulni és pontos predikciókat adni.