Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒraːtfylɛ]

Főnév

barátfüle

  1. (konyha) Régi, népies tésztaétel - gyümölcsízzel töltött, forrásban lévő vízben kifőzött tésztabatyu, zsiradékban pirított zsemlyemorzsába forgatva, porcukorral tálalva.

Szinonimák

Etimológia

barát +‎ füle