barát
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɒraːt]
Főnév
barát
- családon kívüli megbízható társ
- szerzetes
- pasi, szerelmes
Etimológia
Egy szláv brat (a.m. fivér) szóból. A szó a magyarban eredetileg szerzetest jelentett: a jelentésváltozáshoz vö. francia frère ~ angol friar. (Forrás: TESz, Akadémiai Kiadó, 1964)
Fordítások
megbízható társ
szerzetes
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | barát | barátok |
tárgyeset | barátot | barátokat |
részes eset | barátnak | barátoknak |
-val/-vel | baráttal | barátokkal |
-ért | barátért | barátokért |
-vá/-vé | baráttá | barátokká |
-ig | barátig | barátokig |
-ként | barátként | barátokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | barátban | barátokban |
-on/-en/-ön | baráton | barátokon |
-nál/-nél | barátnál | barátoknál |
-ba/-be | barátba | barátokba |
-ra/-re | barátra | barátokra |
-hoz/-hez/-höz | baráthoz | barátokhoz |
-ból/-ből | barátból | barátokból |
-ról/-ről | barátról | barátokról |
-tól/-től | baráttól | barátoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | barátom | barátaim |
a te | barátod | barátaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
barátja | barátai |
a mi | barátunk | barátaink |
a ti | barátotok | barátaitok |
az ő | barátjuk | barátaik |
Származékok
- baráti, barátkozik, barátság
- (összetételek): álbarát, állatbarát, barátcella, barátcinege, barátcsuha, barátcsuklya, barátfüle, barátkeselyű, barátkolostor, barátnő, barátposzáta, barátréce, barátszegfű, borbarát, elvbarát, felebarát, franciabarát, házibarát, irodalombarát, kebelbarát, szürkebarát, zenebarát