befogó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɛfoɡoː]

Főnév

befogó

1. (matematika) Derékszögű háromszögben a derékszöget alkotó oldalak valamelyike.

Fordítások

Tartalom

angol: cathetus (en) dán: katete (da) kn francia: côté adjacent (fr) nn görög: κάθετος (el) nn (káthetos), κάθετη πλευρά (el) nn (kátheti plevrá)

lengyel: przypostokątna (pl) nn német: Kathete (de) nn olasz: cateto (it) hn orosz: катет (ru) (katet) spanyol: cateto (es) hn svéd: katet (sv)

Ragozás

befogó ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	befogó	befogók
tárgyeset	befogót	befogókat
részes eset	befogónak	befogóknak
-val/-vel	befogóval	befogókkal
-ért	befogóért	befogókért
-vá/-vé	befogóvá	befogókká
-ig	befogóig	befogókig
-ként	befogóként	befogókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	befogóban	befogókban
-on/-en/-ön	befogón	befogókon
-nál/-nél	befogónál	befogóknál
-ba/-be	befogóba	befogókba
-ra/-re	befogóra	befogókra
-hoz/-hez/-höz	befogóhoz	befogókhoz
-ból/-ből	befogóból	befogókból
-ról/-ről	befogóról	befogókról
-tól/-től	befogótól	befogóktól

befogó birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	befogóm	befogóim
a te	befogód	befogóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	befogója	befogói
a mi	befogónk	befogóink
a ti	befogótok	befogóitok
az ő	befogójuk	befogóik

Melléknév

befogó

Etimológia

befog folyamatos melléknévi igeneve.